Kulturális örökség

A csicsói zsidó temető

Emlékhely

 A zsidó temető a köztemető délnyugati sarkában található. Ezt a részt ; a második világháború után sajnos sokáig elhanyagolták. Az értékesebb ; sírkövek eltűntek, a terület növényzete elvadult. Az 1980-as években ; aztán egy csicsói lakos, Cseh Vince (1930–1999), magánszorgalomb... Olvass tovább

Tarczy Lajos munkássága

Szellemi örökség

Tarczy Lajos született Hetény községben 1807. december 6-án. Édesapja Tarczy János Néma községből származott, édesanyja Czike Juliánna a dunamocsi jegyzőnek a leánya volt. Házasságukból 6 gyermek született: ; A legidősebb fiú, László esküvője után 7 héttel családostul a Dunába fu... Olvass tovább

Az amatőr vers-és prózamondás mozgalma (Tompa Mihály Országos Verseny)

Szellemi örökség

Az amatőr vers-és prózamondás, verséneklés és lírai színpadok mozgalma (Tompa Mihály Országos Verseny) ; A magyar nyelvű vers- és prózamondás mozgalmi jellegű szervezése Szlovákia területén a Csemadok égisze alatt 1955-ben indult Országos Szavalóverseny megnevezéssel, Komáromban.... Olvass tovább

Révkomárom zenei élete

Kulturális örökség

„A zene nem magánosok kedvtelése, hanem lelki erőforrás, amelyet minden művelt nemzet igyekszik közkinccsé tenni. “ ; (Kodály Zoltán) ; ; Ha fellapozzuk Komárom „krónikáját“, láthatjuk, hogy a nagymúltú városban a művészeteknek mindig voltak értő művelői és fáklyavivői, olyanok,... Olvass tovább

A vágai virágvasárnapi passió

Kulturális örökség

A vágai hívek népi vallásossága két igen szép, a nagybőjti időszakhoz kapcsolódó szokást őriz napjainkban is. Az egyik a Krisztus-virrasztás szent szokása a nagycsütörtökről nagypéntekre virradó éjszakán, a másik pedig a népi passióéneklés. Mindkét passió (a virágvasárnapi és a n... Olvass tovább

Krisztus Urunk kínszenvedésének litániája

Kulturális örökség

„A litánia (népiesen: létánia) kifejezés többértelmű. Jelenti a vasárnap délutáni megszólító-felelgetős istentiszteletet, és jelenti magát az imaformulát, az ima műfaját. Jelenti végül mindazokat a – többnyire – délutáni ájtatosságokat és istentiszteleteket, amelyeknek programjáb... Olvass tovább

Szlovákiai magyar kórusmozgalom (Kodály Napok)

Kulturális örökség

Kodály Napok, a Szlovákiai Magyar Felnőtt Énekkarok Országos Minősítő Versenye ; Az 1969-től háromévente sorra kerülő országos szintű megmérettetéssel szeretnénk felmérni a szlovákiai magyar felnőtt kórusmozgalom időszerű helyzetét, állapotát, az egyes kórusok színvonalát, a kóru... Olvass tovább

Kodály Zoltán emlékezete Galántán és Felvidéken

Kulturális örökség

Kodály Zoltán Nemzetközi Hegedűverseny ; Kodály Zoltán a neves magyar zeneszerző élete és munkássága szorosan kötődik Galánta városához. A Galántai táncokkal az egész világon ismertté tette városunk nevét, amiért az utókor örökké hálás lehet neki. Kegyeletünk jeleként kívánjuk mi... Olvass tovább

Kadosa Pál Zongoraverseny

Kulturális örökség

Kadosa (Weisz) Pál (1903–1983) generációjának egyik legnagyobb zongoraművésze, zenepedagógusa, zeneszerzője, az 1945 utáni magyar zeneélet egyik vezető személyisége Léván született. Itt nyolc évet töltött, majd édesanyjával és öccsével a nagyszüleihez költözött Nagyszombatba, aho... Olvass tovább

Ipolyi Arnold országos népmesemondó verseny

Kulturális örökség

A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet a magyarság kiemelkedő néprajzkutatójának és folklórgyűjtőjének, Ipolyi Arnoldnak tiszteletére, szervezi országos népmesemondó versenyét, melynek célja a magyar prózai népköltészet és a hagyományos me... Olvass tovább