Értéktár - Értéktár

Salgó Sándor jegyző sírja

Temetők, sírkövek, sírhelyek

Az 1867-ben született Salgó Sándor 1895-ben kezdte meg jegyzői működését a faluban. Olvass tovább

Udvardi András és Andrásné sírja

Az 1848-as szabadságharc révkomáromi honvédemlékműve

Az emlékmű a komáromi temető középső bejáratának közelében található. A szabadságharc idején a Komáromért vívott harcokban hősi halált halt honvédek közös sírját a helyi katolikus temetőben sokáig csak egyszerű halom jelezte, melynél halottak napján tartottak ; megemlékezést egyk... Olvass tovább

Grachek János családi sírboltja

Temetők, sírkövek, sírhelyek

A családi síboltban Grachek János volt cs. kir. és polgári pékmester, ki részt vett 1859-ben az olasz és 1866-bani königréci csatában, neje Engelhart Katalin, fia Grachek Ferencz vendéglős, valamint Grachek Rezső, Grachek Imre és neje Pacsikovszky Mária nyugosznak. ; ; A Komárom... Olvass tovább

Temetői kápolna

Épület, építmény

Olvass tovább

Maitz Rezső családi sírboltja

Temetők, sírkövek, sírhelyek

A Maitz-család kriptája a temető kiemelkedő építménye. Olvass tovább

Skultéty László, a legtovább szolgált magyar huszár emléktáblája

Szobor, emlékmű, emléktábla

Emléktáblát avattak Skultéty László, a legtovább szolgált magyar huszár tiszteletére a szlovákiai Révkomáromban az Egy Jobb Komáromért polgári társulás aktivistái 2013 júniusában. ; Az emléktáblát, amelyen magyarul és szlovákul is olvasható Skultéty László rövid méltatása, az 184... Olvass tovább

Szénássy Árpád sírja

Temetők, sírkövek, sírhelyek

Szénássy Árpád (Komárom, 1953. március 20. – 2005. december 4.) a szlovákiai magyar kulturális élet egyik mozgatórugója, könyv- és lapkiadó, történész, író. A komáromi KT Könyv- és Lapkiadó alapítója, a Múltunk Emlékei havilap, a Honismereti Kiskönyvtár sorozat és a Kastélykrónik... Olvass tovább

Klapka György komáromi szobra

Szobor, emlékmű, emléktábla

A város hős védőjének emlékére és tiszteletére 1896. november 15-én avattak szobrot a komáromiak. Alkotója Róna József volt. E naptól kezdve a szobor március 15-i megkoszorúzása volt a legnagyobb ünnep a városban. Az első Csehszlovák Köztársaság idején nem koszorúz(hat)tak a komá... Olvass tovább

Városi Színház

Épület, építmény

A színház jelenlegi eklektikus épületét 1885-1886 között építették Fellner Nándor és Helm Henrik építészek tervei alapján. ; A színházat 1886 szeptember 22-én Városi Színház-ként nyitják meg a Bánk bán díszelőadásával. A megnyitón részt vett a teljes magyar kormány, Tisza Kálmán ... Olvass tovább