Rozsnyó (Sajóháza)
A tejkérő garabonciás
Monda
Megjegyzés: ; Típusszáma: Bihari 1980. L/9. II. 1/A. + 3/A. + III. 2/A. A szlovákság körében „černokňažník” néven ismeretes, hagyományaik szerint csak fekete tehéntől fejt tejet, vagy fekete tyúk tojását fogadja el. A garabonciás további környékbéli előfordulásai: Rudna (MOA 8386...
Olvass tovább
A gömörhorkai jósasszony
Monda
Megjegyzés: ; A gömörhorkai jósasszony említésével több helyen is találkozhatunk: Fülek vidéke (Fülek, Sőreg, Nagydaróc, Ipolybolyk – saját kéziratos gyűjtésünk), Felsőrás (Varga Norbert kéziratos gyűjtése), Szilice (Magyar Zoltán, 2001. 526.), Mikolcsány (Mogyoróssi Sándor HOMNA...
Olvass tovább
A kutyákat megszelídítő tudós koldus
Monda
Megjegyzés: ; Típusszáma: Bihari 1980. L/10. VIII.
Olvass tovább
A pelsőci tömlöc sárkánykígyója
Monda
Megjegyzés: ; A történetben szereplő sárkány- és kígyó vonásokkal egyaránt felruházott sarkánykígyóról Bihari katalógusa nem tesz említést. Emberevő kígyóról olvashatunk a dobsinai bulénerek mondái között is (Nagy Dezső, 1957. 319.).
Olvass tovább
Fütyülő tarajos kígyó
Monda
Megjegyzés: ; További változatok: Bodrogkeresztúr (Dobos Ilona, 1988. 347., 349.), Karcsa (Balassa Iván, 1963. 171., 259-261., 358-359., 375., 455.), Torna megye (Magyar Zoltán, 2001. 552-553.), Zabar (Villányi Péter, 1992. 158-159.). A tarajas kígyó gyakori előfordulással bír a ...
Olvass tovább
Kincsőrző fehér kígyó
Monda
Megjegyzés: ; Típusszáma: Bihari 1980. N. IV. 1/H. A kígyó kincsőrző szerepéről lásd még: Rudabánya (Nagy Dezső, 1957. 319.), Torna megye (Magyar Zoltán, 2001. 362.).
Olvass tovább
A kígyók gyémántot fújnak
Monda
Megjegyzés: ; Típusszáma: Bihari 1980. M. I. 3. További változatai: Karcsa (Balassa Iván, 1963. 172-173.), Gömörmihályfala (É. Kovács Judit, 1992. 108.), Lévárt, Visnyó (Ujváry Zoltán, 2000. 175., 183., 199-200.), Dobsina-Rudabánya (Nagy Dezső, 1957. 320.), Torna megye (Magyar Zo...
Olvass tovább
Nadragulya
Monda
Megjegyzés: ; A környék legelői közül a Nagy-hegy közismerten vízszegény legelőnek számított, itatni a hegy aljában lévő kutaknál szoktak. Nógrád megyében szintén úgy tudják „ha a nadragulya gyökerét éjfélkor kiássák, azt megszárítva megtörik s tejben vagy vízben adnak belőle val...
Olvass tovább