Nagymegyer

Nagymegyeri utca, 1950

Más - egyéb

A fotó az 1950-es évek elején készült, amikor Nagymegyer járási székhely lett, de megőrizte falusias jellegét. A mai Öreg utca elején még megvoltak a kis üzletek. Az előttük álló személyek az akkor már államosított üzletek alkalmazottai voltak. A háttérben a református templom to... Olvass tovább

Nagymegyeri utcakép, 1980

Más - egyéb

1980-ban Nagymegyer lakossága 8063 volt, az 1970-es népszámláláshoz viszonyítva 1472 személlyel növekedett a lakosság létszáma. Mindez összefüggött azzal a városi lakásfejlesztési politikával, ami a hetvenes-nyolcvanas években Nagymegyeren a legerőteljesebb volt. További bérlakás... Olvass tovább

Nagymegyeri Magyar Alapiskola osztálya, 1951

Más - egyéb

Az 1950/51-es tanévben ismét megnyitotta kapuit a Nagymegyeri Magyar Tannyelvű Alapiskola, 378 tanulóval. Az iskola első igazgatója Hencz Pál volt. Az osztálykép a Zárda iskola udvarán az újrainduló magyar iskola tanulóiról készült. Középen az iskola igazgatója, Hencz Pál két kol... Olvass tovább

Nagymegyeri zenekar, 1969

Más - egyéb

Az ötvenes és hatvanas években Nagymegyer legismertebb cigányzenekara Kovács Béla "Bazsó" vezetésével működött. A zenekar a nagymegyeri Csemadok szervezet színműveinek bemutatásánál aktívan közreműködött. Számos városi zenei rendezvényen, bálban zenéltek. A zenekar vezetője Kovác... Olvass tovább

Nagymegyeri Poloska Színház, 1985

Más - egyéb

1981-ben alakult a Nagymegyeri Poloska Színház, mint a Csemadok Nagymegyeri Szervezete színjátszó csoportja. Az együttes a nyolcvanas évek első felében több ízben sikeresen szerepelt a komáromi Jókai Napokon. A jellemzett időszakban a színjátszó csoport legsikeresebb szereplője, ... Olvass tovább

Nagymegyeri Mátyásfa

Más - egyéb

A nagymegyeri erdő szélén álló több száz éves fához történelmi mítosz kapcsolódik. Eszerint a 15. században a király személyesen jött Nagymegyerre az adófizetéssel kapcsolatban kivizsgálni a nagymegyeriek panaszait. A sátrát ennél a fánál állította fel. Itt fogadta Zsámbók Ozsvál... Olvass tovább

Nagymegyeri református templom toronyórája

Más - egyéb

1785. december 4-én épült fel a nagymegyeri református templom. A templom építése a 19. század elején folytatódott. 1801-ben felépült a korábban nem engedélyezett torony, az érsekújvári Schéda Gábor ácsmester irányításával, ahová két Győrött készített harangot helyeztek el. 1838.... Olvass tovább

Az első nagymegyeri rabbi

Más - egyéb

A 19. század közepén Nagymegyer összlakosságának közel 8,5 %-át alkották a zsidó hitközség tagjai. 1856-ban alakul ki az önálló rabbirátus, amelynek első rabbija Joszéf Dov (Ber) Lock rabbi volt, aki haláláig, 1880-ig töltötte be ezt a tisztséget. Sírja a nagymegyeri zsidó temető... Olvass tovább

Nagymegyeri harangszentelés résztvevői, 1936

Más - egyéb

1936-ban szentelték fel a Szent Miklós Római Katolikus templom legnagyobb harangját, a Wéber harangot. A harangot a Wéber házaspár készíttette, és egy kárpátaljai mester, Egri Ferenc öntötte. Súlya 8 mázsa 85 kg volt. A fotón jól látható, hogy az eseményen jelentős számú érdeklőd... Olvass tovább

Nagymegyeri tánccsoport, 1936

Más - egyéb

A Római Katolikus Egyház keretében 1919-39 között Nagymegyeri négy szervezet alakult. Elsőként 1919-ben a Római Katolikus Ifjúsági Egyesület és Leánykör. A szervezet bemutatkozására 1920. április 5-én került sor, amikor három bohózatot mutattak be: "Míg a papa szundikál, Pofozóma... Olvass tovább