Pozba református temploma

Pozba község az Érsekújvár – Léva vasútvonal középpontján fekszik. A község első hiteles történelmi adata 1339-ből keltezett. Ebben az évben adta ki Róbert Károly király a Baravhkaiak (Baracskaiak) javára iktató parancsát, melyben Pozbáról is említést tesz. Már akkor a Balog család ősi fészke Pozba. ; A reformáció lelki áramlata bizonnyal Komjáti felől érte el a községet. Huszár Gál, Felsődunamellék reformátora szilárdíthatta meg itt is a reformáció svájci irányát. Erre ezért következtetünk, mert Pozba leányegyházaival együtt, Besét kivéve, egészen a türelmi rendelet kiadásáig a komjáti (később komáromi) egyházmegyéhez tartozott. Sajnos ennek a kezdeti korszaknak eseményeit homály fedi, mert a komjáti ; egyházmegye irattára először Hetényben, később Csilizradványon a tűz martaléka lett. A legkorábbi hiteles adat 1680. évből maradt reánk. 1721-ben gr. Kohári István országbíró által elrendelt vizsgálat tanúkihallgatásaiban Pozba azon egyházak között szerepel, melyeknek 1680-ban templomuk van és vallásgyakorlattal bírnak. E jegyzőkönyv szerint 1726 táján Szentpéteri János volt a pozbai reformált eklézsia lévitája. Az első ismert lelkitanító nevét Isten iránti hálával és kegyelettel emlegetik. 1733. március 25-én kiadott megyei rendelet alapján Pozba az occupált eklézsiák névsorában van regisztrálva. E gyülekezetekből mind a lelkipásztorok, mind pedig az iskolamesterek elűzettek, tehát megkezdődött a teljes árvaság keserű ideje. Ebben az esztendőben Pozba község színtiszta református és 225 lelket számlált. Az árvaság gyászos évtizedeiben Pozba még Baracskának leányegyházaként szerepelt. ; Csak II. József császár türelmi rendelete hozta meg Pozba számára is az újjászerveződés kezdetét. A félévszázados árvaság után 1784. május 7-e felejthetetlen dátuma a pozbai református eklézsiának. Ezen a napon kezdte meg Papp János, a Türelmi Rendelet után a pozbai gyülekezet első lelkipásztora a nagy szervezés munkáját. Esdrás 7:27-28. ige alapján tartotta meg első szolgálatát. Ezen az igék szórták be ; fénnyel a gyülekezet megújuló életútját. Pozba, az addigi leányegyház anyaegyházzá alakult és az elnyomás időszakában nagyon megfogyatkozott baracskai, lóti és besei anyaegyházak leányegyházakként csatlakoztak Pozbához és a volt komjáti traktustól, elszakadva a barsi egyházmegye kebelében éltek tovább. ; A gyülekezet jelenlegi templomát 1784-ben kezdték építeni az elődök és 1785-ben szentelték fel. A templom építése Papp Jánosnak, az első lelkipásztor működésének idejére esik. A torony építését az 1843-45. években Tolnai István lelkipásztor vezette, aki 27 évi szolgálat után itt halt meg 1870-ben. A templomot 1820-ban és 1855-ben ismét zsindelyezték, 1883-ban pedig kívül-belül megújíttatott. 1910-ben a gyülekezet bádoggal fedette be a templomot. 1945-ben a háború csapása a templomot sem kímélte meg. Egy légiakna telitalálata következtében a torony összeomlással fenyegetett. Azonban a gyülekezet a front elvonulása után a torony helyreállítását az Úr oltalma alatt végezte el. 1956-ban történt meg a templom teljes belső felújítása. A régi elavult padokat újakkal pótolták, a belső vakolatot és festést is ; megújították a gyülekezet odaadó áldozatvállalásával. A torony bádogfedelét is megjavították és festették. Az 1959-60. években az anyaegyház, összefogva a leányegyházakkal korszerű parókiát épített, mely munkának terhét a hit állhatatosságával hordozták a gyülekezet tagjai.