Ipolysági monostor

Ipolyság első írásos említése 1237-ből maradt fenn, „Saag” alakban említi egy oklevél, melyben IV. Béla birtokainak egy részét az esztergomi káptalannak ajándékozta. A „ság” régi magyar szó, jelentése „domb”. A már említett év környékén épült a premontrei kanonokrend kolostora, a Hont-Pázmány nemzetségből származó Márton bán vezetésével. A bán – mivel nem volt örököse – vagyonát királyi engedéllyel a monostorra hagyta. A szerzetesek népszerűek voltak a lakosság körében, mivel kivették részüket az oktatásból és a betegek ápolásából is. Viszont nem igazán élhettek nyugalomban. A tatárjárás után alig álltak talpra, előbb Lévai Cseh László, cseh zsoldosok segítségével szállta meg a kolostort 1446-ban, majd Jan Jiskra (Giskra János) cseh-morva származású zsoldosvezér harcosaival foglalta el azt 1451-ben. Hunyadi János foglalta vissza. ; A XVI. században a kolostort megerősítették, illetve várrá alakították. 1550-től Jakusich Ferenc a sági erőd parancsnoka. Várőrsége 76 lovasból, 50 gyalogosból és néhány tüzérből állt. Ebben az évben a Szécsény környékét dúló váci törökök megpróbálták Ságot elfoglalni, de véres fejjel kellett visszavonulniuk. ; 1552. július 10-én, Drégely bevételének hírére védői felgyújtották, és elhagyták a várat. Drégyely eleste után Telekesi Imre 1552. július 13-án ezt - mint újabb értesülést - jelentette Komáromból Nádasdi Tamás főkapitánynak: "Az Dreghel várát megvették [a törökök] és Sághból [Ipolyság] kimentek [a magyar katonák]. Gyarmathban csak azt várják, hogy ha reájok indul az had, ottan kimennek belőle ... az basa népe pedig Sághoz nem messze táborban vagyon." ; Ali pasa Ság és Gyarmat elpusztítása után Szécsény, Hollókő, Buják várát ellenállás nélkül foglalta el, majd a palásti csatában Teuffel hadait is szétverte. Ezután folytatta a hadjáratát egy "rozzant akol" felé, amit Dobó István védett mintegy 2000 emberével... ; Ipolyság ettől fogva Buda visszafoglalásáig 31 év kivételével (1595—1626) a török kezén volt. Az első ismert török adóösszeírás szerint (1562. aug. 30 és 1563. aug. 19 közt) 18 ház állt Ságon. A pusztulás mértékét jelzi, hogy a tatárjárás után három évvel 32 háztartásról van feljegyzés. ; 1683. november 5-én Ipolyság mellett tartott haditanácsot Sobiesky János lengyel király és a császári hadak főparancsnokai. ; A romos templomot I. Lipót a jezsuitáknak adományozta. Ők már a barokk jegyében gazdasági épületeket és magtárat építettek a kolostor romjain. (A templom 1730 körül lett felépítve szintén barokk stílusban.) ; II. Rákóczi Ferenc itt fogadta 1704-ben az erdélyi küldöttséget, mely fejedelemmé választásának hírét hozta. ; 1805-ben a kemencei megyeháza lángok martalékává vált, így Ipolyság lett a megye székhelyévé, s kezdetét vette igazi virágzása. Alig 120 évvel később e rangját azonban elvesztette, miután a trianoni békediktátummal Csehszlovákia része lett. ; Az egykori monostorra csak a templom késő román - kora gótikus bélletes kapuja és a barokk jezsuita épület keleti falán látható 14-15. századi kerengő gótikus ívei emlékeztetnek.