Csank Tímea kerámiái
Külhoni tájegységi érték
"De nem csupán az a fontos, hogy legyen ilyen, hanem az is, hogy merjünk rá időt áldozni a saját időnkből. Az én hobbim a kerámia“ – vallja Csank Tímea.
Csank Tímea 1974. december 10-én Ádám Tímeaként látta meg a napvilágot Rimaszombatban (Rimavská Sobota). Általános iskolai tanulmányait 1981-ben a Rimaszombati Magyar Tannyelvű Alapiskolában kezdte el. Az 1989 és az 1993 közötti időszakban a rimaszombati Gimnázium diákja volt, majd 2 évig Léván (Levice) folytatta tanulmányait, ahol nevelőnői képesítést szerzett.
Gyermekkora óta sokoldalú. Zenekedvelő, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy 8 évig kitartóan zongorázni tanult és kórusokban énekelt. A sport is fontos helyen áll az életében, 10 éven keresztül kézilabdázott, és jól érvényesült az atletikában.
1996-ban Korláton (Konrádovce) indult nevelőnői pályafutása a helyi gyermekotthonban. Egy évvel később, 1997-től pedig a détéri Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában kapott lehetőséget tehetsége kamatoztatására. Megtapasztalva a pedagógiai munka szépségeit, érezte és tudta, jól választott. Megtalálta a helyét nemcsak a munka világában, hanem az élet minden területén. Még ebben az évben házasságot kötött Csank Istvánnal, akivel két gyermekünk született: Mátyás (2002) és Máté (2008). 2010-től a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola nevelőnője.
Mindig rajongója volt a népművészetnek és a népi iparművészetnek. 2007-ben hagyományőrző asszonykórust alapított, mely a Csemadok détéri alapszervezetének támogatásával azóta is működik. Ennek a szervezetnek 18 éve elnöke. Megelevenítették már a régmúlt idők szüreti, lakodalmi szokásait, a betlehemezést és a regruták rukkolását, és tartanak kézműves foglakozásokat is a gyerekeknek. 2012-től a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának és a Tompa Mihály Országos Verseny szervezőbizottságának a tagja. 2018-ban megkapta a Csemadok Közművelődési Díját.
2014-ben egy nagy vágya teljesült, mikor férje egy kis égetőkemencével lepte meg. Ez az eszköz új lehetőségeket nyitott meg számára. Behatóan ismerkedett a rendelkezésére álló anyaggal: az agyaggal. Keresgélt, próbálkozott, tanulmányozta a kerámiakészítés rejtélyeit. Türelemmel, lépésről lépésre, autodidakta módon sajátította el az agyag megformálásának fortélyát, a mázazást és az égetést. Hobbija lett az agyagozás. Kezdetben kerámia képeket készített. A körülötte lévő élő természet inspirálta. A növények sokfélesége, formaviláguk, színük. A képek készítésekor igyekezett élethűen ábrázolni a növények természetes valóságát, ügyelve a megfelelő kompozícióra. Ahogy nincs két egyforma növény, úgy nincs két egyforma kép sem, hisz a legapróbb részletekig kézzel formáz mindent, kézzel készít el minden részletet. A kész művek fa alapot kapnak, öreg ablakkeretekben díszelegnek. Gyakran használja e célra 100-120 éves, lebontott csűrök deszkáit, a régi házak és épületek kimentett ablakait.
Az agyag és a fa. E két természetes, ősi anyag párosítása káprázatos számára. 2021-ben szakmai értékelésre küldte munkáit. Azóta termékei a GÖMÖR–KISHONT REGIONÁLIS TERMÉK védjegyét viselik. „Csodás felfedezésként élem meg kapcsolatomat az agyaggal. A hobbim és a hivatásom tökéletesen megférnek egymás mellett, és kiegészítik egymást. Gyakran adok a rám bízott gyerekek kezébe agyagot vagy más természetes anyagot, hogy megismerjék az élet alapját, a mesterségek varázsát. Így tapasztalnak, tanulnak, alkotnak– ahogy jómagam is. “
Csank Tímea nagynénje is festőművész, így volt kitől örökölni a tehetséget. Mindig közel álltak hozzá a kerámiatárgyak, és az agyag tapintása is jól eső érzéssel töltötte el.
Próbaképpen kis angyalkákat és házikókat készített. Később ki szerette volna próbálni a korongozást, de ez nem ragadta meg a képzeletét, ezért képekkel próbálkozott a saját szórakoztatására, örvendve a kapott eredménynek. A csodaanyagból, az agyagból alátétet készít oly módon, hogy az agyagot meggyúrja, majd síkárlóval kisimítja a gyúródeszkán. Ebből a nem túl vékonyra nyújtott agyagrétegből vágja ki a képhez az alapot az elképzelésének megfelelő formára. A megmaradt agyagból virágokat, növényeket, terméseket formál, és ráragasztja az alapra, majd ecsettel simává dolgozza. A képen lévő kiformált mintázatot élő növények lenyomataival teszi élethűvé. Mert a képei eleinte virágok és növények, főleg vadon élő növények mását tükrözték. Ebben a fázisban a kép agyagszínű és nedves, ezért száradni hagyja egy-két hétig. Nagy figyelmet kell szentelnie a képek súlyozására. Míg az agyag szárad, és elpárolog belőle a víz, hogy egyenes maradjon, súlyozni kell, mert egyébként meghajlik, és akkor nem illeszthető falra vagy faalátétre. A következő fázis a kiégetés az égetőkemencében.
Az égetés után az agyag kifehéredik, keménnyé és törékennyé válik. Az égetést a festés követi természetesen kerámiafestékkel. Ha beszárad a festék, vízzel lehet hígítani, majd ecsettel a felületre vinni, vagy mint a bögréket, mázba meríteni. Ilyenkor a felület fénytelen és kissé fura színeket mutat. A végső fényes mázas felületet a csodás élénk színekkel csak az újabb égetés hozza elő. A munka minden fázisában nagyon kell vigyázni a megmunkálásra váró képpel, mivel állandóan ott van a hibázás lehetősége, és olyankor menthetetlen a tárgy, újból kell kezdeni a munkát. Az égetésnél például megrepedhet a felület, vagy buborékok képződnek a festékben, és egyéb elégtelenségek jelentkezhetnek. Csank Tímea igényes mester, a lehető legjobbat, legszebbet akarja kihozni a munkáiból. A bögrék és a csengők megformálásához formákat használ. A forma két reszből áll. A kiöntés elején a két formát összeilleszti, és így rögzíti, majd hígabb agyaggal kitölti a forma nyújtotta teret. Hagyja kiszáradni. A formák eltávolításával megkapja az elsődleges tárgyat, amelynek a megmunkálása azonos a képekével.
Minden kerámiatárgyba belekerül a keramikus pecsétje, amely a neve kezdőbetűiből áll össze. Előszeretettel ábrázolja kedvenc virágait, a pipacsot, a margarétát, a bodzát és a búzavirágot, valamint a terméseket, mint a búzakalászt, a csipkebogyót és a borókabogyót.
Az első olyan képe, amelyen nemcsak az alapfelületből kiemelkedő, hanem a felületbe vagy háttérbe bemélyedő elemek is vannak, a csalán megjelenítése volt. Mielőtt a felületre bármiféle elemet vitt volna, a felületben lenyomatokat készített a csalán leveleivel, szárával és virágával. Ez a képnek mélységet adott, és végső soron gazdagabbá, természetközelivé tette a képet. Ezek a vonalak a festésnél (mangán-oxidos szivaccsal) csak barna árnyalatot kaptak, így biztosították a térhatást. A levelek hullámszerű meghajtogatásával és a csalánvirág megmintázásával pedig a figyelem középpontjába maga a növény kerül.
Csank Tímea nagy örömére fia, Máté is érdeklődik az agyagozás iránt. Az estéket együtt töltik a műhelyben, ahol fokozatosan sajátítja el az agyagozás alapjait. A korongon készített tárgyak készítése keltette fel a figyelmét leginkább, az öntés és a festés gyorsabb formája, a mártogatás. Készített már bögréket és harangokat, melyeket az anyja díszített ki. Már egy kiállítás alkalmával a barátainak az iskolában is bemutatta munkáit. Csank Tímea számára fontos, hogy az Isten magyarnak teremtette. A munkájában előszeretettel használja a népi motívumokat és az ehhez tartozó színvilágot. Magyar címert is készít. Minden egyes darabot saját kezűleg állít elő, ami azt jelenti, hogy mind egyedi példány.
Nagyon büszke rá, hogy részt vehetett Naszvadon, az Aradi 13 emlékparkban elhelyezett Szent Korona elkészítésének munkálataiban. László Ottó hanvai kovácsmester kérésére a korona mintáit és képeit készítette el agyagból. Komolyan vette a munkáját, és nagy felelősséget érzett. Tudta, hogy a téma maximális igényességet követel tőle. A legjobb tudása szerint fél éven át formázta meg a domborműveket hűen ragaszkodva a legapróbb részletek pontos átadásához. Minden vonalat gondosan vezetve, és minden kis részletet pontosan megszámolva dolgozott. Végül a domborművekről szilikonformát készítettek, amelyeket öntvénnyel töltöttek ki. Ezek kerültek a kovácsoltvas-koronára. Mélységesen megilletődve vett részt az átadó ünnepségen Naszvadon 2022. október 8-án. Bevallása szerint csodálatos érzés vette birtokába, amely nagy lelkesedést ad az elkövetkező küldetésében.
Hrubík Béla, a Csemadok Naszvadi Alapszervezetének elnöke ünnepi beszédében a következőket mondta: „A mai napon felavatott emlékhely 8 alkotó nevével fémjelzett, akiket a helyi szervezők kértek fel arra, hogy saját énjük, lelkük, tudásuk egy darabját véssék fába, kovácsolják vasba, égessék tűzzománcba, hogy láttassák azt, s hogy arra nézve mások is látva lássanak. Mert aki megért, s megértet, az egy népet is megéltet.
Az emlékoszlopokat Sidó Szilveszter, Hrubík Béla, Ambrus Dávid, Gerendás Norbert, Katona István faragta, a tűzzománc portrékat Balanyi Károly kecskeméti tűzzománc mester alkotta, és a Szent Korona kovácsolt másolatát László Ottó készítette, Csank Tímea keramikus közreműködésével.
Nyolc különböző sors, lélek, talán világnézet is, bár erre nem mernék megesküdni, hogy a világnézeteink oly különbözőek lennének, de egy cél és egy akarat, mely összetartja az alapot és a falakat, melyekre bátran lehet nemzetet, hazát, otthont, a szülőföld szeretetét építeni, gazdagítva azt elődeinktől kapott tudással, alkotással.
Erős bástya ez. Sokan vagyunk még, akik merünk, s tudunk is építeni, alkotni. Mert az idő rostáján áthull, ami hamis. Csak az igazi értékek maradnak fenn. Ahogy a víz szalad, de a kő marad. A sors kiszámíthatatlan vagy általunk is sorsszerűnek vélt útján, a mai napon nagyon sok tisztességes ember munkája, műve, jóakaratú cselekedete keresztezte egymást, s hozott közelebb embereket, akik lehet, még soha nem találkoztak. És ha igen, ez csak erősíti azt, hogy valaki egyengeti az útjainkat.“
Csank Tímea keramikus kézjegye egyedi, stílusa könnyen felismerhető. Nagy felelősséggel végzi értékteremtő munkáját. Kerámiáival sok örömöt szerez a körülötte élő embereknek, akik meg akarják ajándékozni szeretteiket, vagy agyagba égetett szövegekkel szeretnének üzenni egymásnak.
Gondosan elkészített plakettjeit láthattuk :
• a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége rendezvényein,
• a Csemadok jubileumi ünnepségén,
• a XXIII. ŐSZIRÓZSA Magyarnóta-énekesek Országos Versenyén Ipolynyéken (2022),
• a XIX. Egyházmegyei Kórustalálkozón Lénártfalván (2022),
• szalagavatókon és ballagásokon,
• valamint családi eseményeken, évfordulókon.
Leginkább mégis Isten teremtett világának csodálatos növényei és azok felépítése ihlette meg. Természethűen ábrázolja őket minden rendelkezésére álló, agyaggal megörökíthető formában. A matt vagy fénylő tündéri tárgyak szavakkal ki nem fejezhető módon mélyen érintik meg az emberi lelket. Megpendítve egy-egy húrt, mosolyt csalnak az arcra vagy könnyeket a szembe. Költemények ezek, kerámia költemények.
Csank Tímea 1974. december 10-én Ádám Tímeaként látta meg a napvilágot Rimaszombatban (Rimavská Sobota). Általános iskolai tanulmányait 1981-ben a Rimaszombati Magyar Tannyelvű Alapiskolában kezdte el. Az 1989 és az 1993 közötti időszakban a rimaszombati Gimnázium diákja volt, majd 2 évig Léván (Levice) folytatta tanulmányait, ahol nevelőnői képesítést szerzett.
Gyermekkora óta sokoldalú. Zenekedvelő, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy 8 évig kitartóan zongorázni tanult és kórusokban énekelt. A sport is fontos helyen áll az életében, 10 éven keresztül kézilabdázott, és jól érvényesült az atletikában.
1996-ban Korláton (Konrádovce) indult nevelőnői pályafutása a helyi gyermekotthonban. Egy évvel később, 1997-től pedig a détéri Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában kapott lehetőséget tehetsége kamatoztatására. Megtapasztalva a pedagógiai munka szépségeit, érezte és tudta, jól választott. Megtalálta a helyét nemcsak a munka világában, hanem az élet minden területén. Még ebben az évben házasságot kötött Csank Istvánnal, akivel két gyermekünk született: Mátyás (2002) és Máté (2008). 2010-től a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola nevelőnője.
Mindig rajongója volt a népművészetnek és a népi iparművészetnek. 2007-ben hagyományőrző asszonykórust alapított, mely a Csemadok détéri alapszervezetének támogatásával azóta is működik. Ennek a szervezetnek 18 éve elnöke. Megelevenítették már a régmúlt idők szüreti, lakodalmi szokásait, a betlehemezést és a regruták rukkolását, és tartanak kézműves foglakozásokat is a gyerekeknek. 2012-től a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának és a Tompa Mihály Országos Verseny szervezőbizottságának a tagja. 2018-ban megkapta a Csemadok Közművelődési Díját.
2014-ben egy nagy vágya teljesült, mikor férje egy kis égetőkemencével lepte meg. Ez az eszköz új lehetőségeket nyitott meg számára. Behatóan ismerkedett a rendelkezésére álló anyaggal: az agyaggal. Keresgélt, próbálkozott, tanulmányozta a kerámiakészítés rejtélyeit. Türelemmel, lépésről lépésre, autodidakta módon sajátította el az agyag megformálásának fortélyát, a mázazást és az égetést. Hobbija lett az agyagozás. Kezdetben kerámia képeket készített. A körülötte lévő élő természet inspirálta. A növények sokfélesége, formaviláguk, színük. A képek készítésekor igyekezett élethűen ábrázolni a növények természetes valóságát, ügyelve a megfelelő kompozícióra. Ahogy nincs két egyforma növény, úgy nincs két egyforma kép sem, hisz a legapróbb részletekig kézzel formáz mindent, kézzel készít el minden részletet. A kész művek fa alapot kapnak, öreg ablakkeretekben díszelegnek. Gyakran használja e célra 100-120 éves, lebontott csűrök deszkáit, a régi házak és épületek kimentett ablakait.
Az agyag és a fa. E két természetes, ősi anyag párosítása káprázatos számára. 2021-ben szakmai értékelésre küldte munkáit. Azóta termékei a GÖMÖR–KISHONT REGIONÁLIS TERMÉK védjegyét viselik. „Csodás felfedezésként élem meg kapcsolatomat az agyaggal. A hobbim és a hivatásom tökéletesen megférnek egymás mellett, és kiegészítik egymást. Gyakran adok a rám bízott gyerekek kezébe agyagot vagy más természetes anyagot, hogy megismerjék az élet alapját, a mesterségek varázsát. Így tapasztalnak, tanulnak, alkotnak– ahogy jómagam is. “
Csank Tímea nagynénje is festőművész, így volt kitől örökölni a tehetséget. Mindig közel álltak hozzá a kerámiatárgyak, és az agyag tapintása is jól eső érzéssel töltötte el.
Próbaképpen kis angyalkákat és házikókat készített. Később ki szerette volna próbálni a korongozást, de ez nem ragadta meg a képzeletét, ezért képekkel próbálkozott a saját szórakoztatására, örvendve a kapott eredménynek. A csodaanyagból, az agyagból alátétet készít oly módon, hogy az agyagot meggyúrja, majd síkárlóval kisimítja a gyúródeszkán. Ebből a nem túl vékonyra nyújtott agyagrétegből vágja ki a képhez az alapot az elképzelésének megfelelő formára. A megmaradt agyagból virágokat, növényeket, terméseket formál, és ráragasztja az alapra, majd ecsettel simává dolgozza. A képen lévő kiformált mintázatot élő növények lenyomataival teszi élethűvé. Mert a képei eleinte virágok és növények, főleg vadon élő növények mását tükrözték. Ebben a fázisban a kép agyagszínű és nedves, ezért száradni hagyja egy-két hétig. Nagy figyelmet kell szentelnie a képek súlyozására. Míg az agyag szárad, és elpárolog belőle a víz, hogy egyenes maradjon, súlyozni kell, mert egyébként meghajlik, és akkor nem illeszthető falra vagy faalátétre. A következő fázis a kiégetés az égetőkemencében.
Az égetés után az agyag kifehéredik, keménnyé és törékennyé válik. Az égetést a festés követi természetesen kerámiafestékkel. Ha beszárad a festék, vízzel lehet hígítani, majd ecsettel a felületre vinni, vagy mint a bögréket, mázba meríteni. Ilyenkor a felület fénytelen és kissé fura színeket mutat. A végső fényes mázas felületet a csodás élénk színekkel csak az újabb égetés hozza elő. A munka minden fázisában nagyon kell vigyázni a megmunkálásra váró képpel, mivel állandóan ott van a hibázás lehetősége, és olyankor menthetetlen a tárgy, újból kell kezdeni a munkát. Az égetésnél például megrepedhet a felület, vagy buborékok képződnek a festékben, és egyéb elégtelenségek jelentkezhetnek. Csank Tímea igényes mester, a lehető legjobbat, legszebbet akarja kihozni a munkáiból. A bögrék és a csengők megformálásához formákat használ. A forma két reszből áll. A kiöntés elején a két formát összeilleszti, és így rögzíti, majd hígabb agyaggal kitölti a forma nyújtotta teret. Hagyja kiszáradni. A formák eltávolításával megkapja az elsődleges tárgyat, amelynek a megmunkálása azonos a képekével.
Minden kerámiatárgyba belekerül a keramikus pecsétje, amely a neve kezdőbetűiből áll össze. Előszeretettel ábrázolja kedvenc virágait, a pipacsot, a margarétát, a bodzát és a búzavirágot, valamint a terméseket, mint a búzakalászt, a csipkebogyót és a borókabogyót.
Az első olyan képe, amelyen nemcsak az alapfelületből kiemelkedő, hanem a felületbe vagy háttérbe bemélyedő elemek is vannak, a csalán megjelenítése volt. Mielőtt a felületre bármiféle elemet vitt volna, a felületben lenyomatokat készített a csalán leveleivel, szárával és virágával. Ez a képnek mélységet adott, és végső soron gazdagabbá, természetközelivé tette a képet. Ezek a vonalak a festésnél (mangán-oxidos szivaccsal) csak barna árnyalatot kaptak, így biztosították a térhatást. A levelek hullámszerű meghajtogatásával és a csalánvirág megmintázásával pedig a figyelem középpontjába maga a növény kerül.
Csank Tímea nagy örömére fia, Máté is érdeklődik az agyagozás iránt. Az estéket együtt töltik a műhelyben, ahol fokozatosan sajátítja el az agyagozás alapjait. A korongon készített tárgyak készítése keltette fel a figyelmét leginkább, az öntés és a festés gyorsabb formája, a mártogatás. Készített már bögréket és harangokat, melyeket az anyja díszített ki. Már egy kiállítás alkalmával a barátainak az iskolában is bemutatta munkáit. Csank Tímea számára fontos, hogy az Isten magyarnak teremtette. A munkájában előszeretettel használja a népi motívumokat és az ehhez tartozó színvilágot. Magyar címert is készít. Minden egyes darabot saját kezűleg állít elő, ami azt jelenti, hogy mind egyedi példány.
Nagyon büszke rá, hogy részt vehetett Naszvadon, az Aradi 13 emlékparkban elhelyezett Szent Korona elkészítésének munkálataiban. László Ottó hanvai kovácsmester kérésére a korona mintáit és képeit készítette el agyagból. Komolyan vette a munkáját, és nagy felelősséget érzett. Tudta, hogy a téma maximális igényességet követel tőle. A legjobb tudása szerint fél éven át formázta meg a domborműveket hűen ragaszkodva a legapróbb részletek pontos átadásához. Minden vonalat gondosan vezetve, és minden kis részletet pontosan megszámolva dolgozott. Végül a domborművekről szilikonformát készítettek, amelyeket öntvénnyel töltöttek ki. Ezek kerültek a kovácsoltvas-koronára. Mélységesen megilletődve vett részt az átadó ünnepségen Naszvadon 2022. október 8-án. Bevallása szerint csodálatos érzés vette birtokába, amely nagy lelkesedést ad az elkövetkező küldetésében.
Hrubík Béla, a Csemadok Naszvadi Alapszervezetének elnöke ünnepi beszédében a következőket mondta: „A mai napon felavatott emlékhely 8 alkotó nevével fémjelzett, akiket a helyi szervezők kértek fel arra, hogy saját énjük, lelkük, tudásuk egy darabját véssék fába, kovácsolják vasba, égessék tűzzománcba, hogy láttassák azt, s hogy arra nézve mások is látva lássanak. Mert aki megért, s megértet, az egy népet is megéltet.
Az emlékoszlopokat Sidó Szilveszter, Hrubík Béla, Ambrus Dávid, Gerendás Norbert, Katona István faragta, a tűzzománc portrékat Balanyi Károly kecskeméti tűzzománc mester alkotta, és a Szent Korona kovácsolt másolatát László Ottó készítette, Csank Tímea keramikus közreműködésével.
Nyolc különböző sors, lélek, talán világnézet is, bár erre nem mernék megesküdni, hogy a világnézeteink oly különbözőek lennének, de egy cél és egy akarat, mely összetartja az alapot és a falakat, melyekre bátran lehet nemzetet, hazát, otthont, a szülőföld szeretetét építeni, gazdagítva azt elődeinktől kapott tudással, alkotással.
Erős bástya ez. Sokan vagyunk még, akik merünk, s tudunk is építeni, alkotni. Mert az idő rostáján áthull, ami hamis. Csak az igazi értékek maradnak fenn. Ahogy a víz szalad, de a kő marad. A sors kiszámíthatatlan vagy általunk is sorsszerűnek vélt útján, a mai napon nagyon sok tisztességes ember munkája, műve, jóakaratú cselekedete keresztezte egymást, s hozott közelebb embereket, akik lehet, még soha nem találkoztak. És ha igen, ez csak erősíti azt, hogy valaki egyengeti az útjainkat.“
Csank Tímea keramikus kézjegye egyedi, stílusa könnyen felismerhető. Nagy felelősséggel végzi értékteremtő munkáját. Kerámiáival sok örömöt szerez a körülötte élő embereknek, akik meg akarják ajándékozni szeretteiket, vagy agyagba égetett szövegekkel szeretnének üzenni egymásnak.
Gondosan elkészített plakettjeit láthattuk :
• a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége rendezvényein,
• a Csemadok jubileumi ünnepségén,
• a XXIII. ŐSZIRÓZSA Magyarnóta-énekesek Országos Versenyén Ipolynyéken (2022),
• a XIX. Egyházmegyei Kórustalálkozón Lénártfalván (2022),
• szalagavatókon és ballagásokon,
• valamint családi eseményeken, évfordulókon.
Leginkább mégis Isten teremtett világának csodálatos növényei és azok felépítése ihlette meg. Természethűen ábrázolja őket minden rendelkezésére álló, agyaggal megörökíthető formában. A matt vagy fénylő tündéri tárgyak szavakkal ki nem fejezhető módon mélyen érintik meg az emberi lelket. Megpendítve egy-egy húrt, mosolyt csalnak az arcra vagy könnyeket a szembe. Költemények ezek, kerámia költemények.