A tudomány apostolai I-II rész
Könyv
Tudomány-és művelődéstörténeti barangolásaim során gyakran szembesültem azzal a kérdéssel, vajon
milyen szerepet játszhatott egy-egy tudós életében a szülőföld, az a szellemi közeg, amely elindította a tudományok felé, ösztönzést adott az alkotó munkájához. Ha alaposabban szemügyre vesszük a történelmi Magyarország szellemi térképét, az egykori Alsó- és Felső-Magyarország, vagyis a mai Szlovákia területén sok olyan települést találunk, amely szülőhelye vagy működési helye volt számos magyar tudósnak, műszaki szakembernek,
tudományokkal is foglalkozó tanárnak, papnak, orvosnak, közéleti szereplőnek. Jó néhányuk nevét szárnyára
kapta a hír, mások csendesen, szinte észrevétlenül munkálkodtak a maguk választotta vagy a számukra kijelölt
terepen. Ebben a térségben már több mint 1100 éve számos nép tagjai élnek együtt jóban–rosszban, ezért
nincs semmi meglepő abban, hogy tudatosan törekednek feltérképezni a saját szerepüket az egyetemes kultúra
és művelődés előrehaladásában. Még a legnehezebb történelmi időszakokban is működtek itt oktatási intézmények, olyan szellemi és tudományos műhelyek, amelyek az emberi gondolkodás fáklyavivői voltak és azok
ma is, természetesen, hiszen a különböző történelmi korszak- és impériumváltások ellenére a szellem emberei
továbbra is végzik a munkájukat, hogy az emberiség javát szolgálják. A következőkben egy különös tudományés művelődéstörténeti kirándulásra hívom az olvasókat, afféle útikalauzt kínálva, hogy a mai Szlovákia területén
egykor élt és tevékenykedett, illetve ma is élő és dolgozó tudósok munkásságát röviden bemutatva térben és
időben helyezzem el őket egy virtuális térképen, amelyen a települések betűrendje szerint követhetik őket
nyomon.
Az anyaggyűjtés közben magam is meglepődtem, milyen sokan indultak eldugott kis falvakból, idővel teljesen elszlovákosodott vagy a magyar nyelvterületen kívüli helységekből. Egy-egy tudós, szakíró életpályáját
végigkísérni már önmagában is izgalmas feladatnak tűnik, ezúttal azonban arra vállalkoztam, hogy – teljességre
eleve nem törekedve – legalább röviden hírt adjak mindazokról, akik a magyar államiság kezdeteitől napjainkig
a ma Szlovákiának nevezett egykori Felföldön a tudományok bűvkörébe kerültek. A kötet lapjain magyar vagy
magyar származású, esetleg magyarrá lett természettudósok, orvosok, mérnökök, történészek, levéltárosok,
régészek, papok, közgazdászok, irodalomtudósok, tehát a reál- és a humán tudományok művelői, képviselői
egyaránt „felvonulnak”, ezzel is nyomatékot adva annak a ténynek, hogy a műveltség és a tudomány birodalma
elég nagy ahhoz, hogy mindenki számára jusson benne hely1
.
Végül szeretnék köszönetet mondani barátomnak, szerzőtársamnak, a kiváló orvostörténésznek, dr. Kiss
Lászlónak, aki hasznos tanácsokkal és észrevételekkel segített a könyv írása során.
Lacza Tihamér
milyen szerepet játszhatott egy-egy tudós életében a szülőföld, az a szellemi közeg, amely elindította a tudományok felé, ösztönzést adott az alkotó munkájához. Ha alaposabban szemügyre vesszük a történelmi Magyarország szellemi térképét, az egykori Alsó- és Felső-Magyarország, vagyis a mai Szlovákia területén sok olyan települést találunk, amely szülőhelye vagy működési helye volt számos magyar tudósnak, műszaki szakembernek,
tudományokkal is foglalkozó tanárnak, papnak, orvosnak, közéleti szereplőnek. Jó néhányuk nevét szárnyára
kapta a hír, mások csendesen, szinte észrevétlenül munkálkodtak a maguk választotta vagy a számukra kijelölt
terepen. Ebben a térségben már több mint 1100 éve számos nép tagjai élnek együtt jóban–rosszban, ezért
nincs semmi meglepő abban, hogy tudatosan törekednek feltérképezni a saját szerepüket az egyetemes kultúra
és művelődés előrehaladásában. Még a legnehezebb történelmi időszakokban is működtek itt oktatási intézmények, olyan szellemi és tudományos műhelyek, amelyek az emberi gondolkodás fáklyavivői voltak és azok
ma is, természetesen, hiszen a különböző történelmi korszak- és impériumváltások ellenére a szellem emberei
továbbra is végzik a munkájukat, hogy az emberiség javát szolgálják. A következőkben egy különös tudományés művelődéstörténeti kirándulásra hívom az olvasókat, afféle útikalauzt kínálva, hogy a mai Szlovákia területén
egykor élt és tevékenykedett, illetve ma is élő és dolgozó tudósok munkásságát röviden bemutatva térben és
időben helyezzem el őket egy virtuális térképen, amelyen a települések betűrendje szerint követhetik őket
nyomon.
Az anyaggyűjtés közben magam is meglepődtem, milyen sokan indultak eldugott kis falvakból, idővel teljesen elszlovákosodott vagy a magyar nyelvterületen kívüli helységekből. Egy-egy tudós, szakíró életpályáját
végigkísérni már önmagában is izgalmas feladatnak tűnik, ezúttal azonban arra vállalkoztam, hogy – teljességre
eleve nem törekedve – legalább röviden hírt adjak mindazokról, akik a magyar államiság kezdeteitől napjainkig
a ma Szlovákiának nevezett egykori Felföldön a tudományok bűvkörébe kerültek. A kötet lapjain magyar vagy
magyar származású, esetleg magyarrá lett természettudósok, orvosok, mérnökök, történészek, levéltárosok,
régészek, papok, közgazdászok, irodalomtudósok, tehát a reál- és a humán tudományok művelői, képviselői
egyaránt „felvonulnak”, ezzel is nyomatékot adva annak a ténynek, hogy a műveltség és a tudomány birodalma
elég nagy ahhoz, hogy mindenki számára jusson benne hely1
.
Végül szeretnék köszönetet mondani barátomnak, szerzőtársamnak, a kiváló orvostörténésznek, dr. Kiss
Lászlónak, aki hasznos tanácsokkal és észrevételekkel segített a könyv írása során.
Lacza Tihamér