A pozsonyi híradóba (Varjú Árpád)

1. A pozsonyi Híradóba ezt az új hírt közölték, ; Varjú Árpádot pénzért Födémesen megölték. ; Varjú László, Ajpek István volt a gyilkosok neve, ; Egész éjjel a kocsmába együtt mulattak vele. ; ; 2. Éjféltájba mi jutott a gyilkosoknak eszébe, ; Hogy kicsalják az Árpádot Nagyfödémes végébe. ; Mind a kettő forgópisztolyt szorított a kezébe, ; Három éles golyót lőttek Varjú Árpád szívébe. ; ; 3. Mikor ezt a gyilkosságot nagy gyorsan elkövették, ; Hogy az nem fog kiderülni, ők nyugodtan azt hitték. ; De messziről nézte őket falu éjjeliőre, ; Rokonoknak, csendőröknek nagy gyorsan jelentette. ; ; 4. Varjú Árpád véres testét Diószegre elvitték, ; Hű nejének karjaiba szép csendesen letötték. ; – Jaj, ki ölt meg kedves párom, hogy sírás közt ráborult, ; Bánatába, ijedtébe szavaitól megnémult. ; ; Egy további strófát Hegysúron Oros Szilveszterné Ázsót Etel 60 éves énekelte 1970-ben. ; ; 5. Varjú László így sóhajt fel: nyugalmam nem találom, ; Úgy is tudom, minden felé keresnek a zsandárok. ; Megtalálták a csendőrök a szenci nagyvásárba, ; Vasraverve bekísérték a pozsonyi fegyházba. ; ; Jókán öt változatát jegyeztem le e történetnek 1971-ben Hakszer Mihályné Andrási Matild 58 éves jókai lakos még egy strófával megtoldotta az éneket, ami mint tanulságos befejezésként hat. ; ; 6. – Nem leszünk mi soha többé szabadok e világon, ; Legénységünk elhervad majd a pozsonyi fegyházban. ; – Én Istenem, úgy is tudjuk, hogy igen nagy a vétkünk, ; Kötél által, kötél által veszik el az életünk. ; ; Ez a megénekelt gyilkosság történet szélesen elterjedt a környező helységekben. Nemcsak Hegysúron, de Békén is ismerték az éneket. Bódis István közlése szerint az akkori bíró Jókán jutalmat ígért annak, aki elsőnek énekbe szerkeszti az eseményt. ; A hegysúri Oros Szilveszterné úgy tudta, hogy egy jókai Lamos Lujzi nevezetű ember énekelte először ezt a históriát. Ezt látszik igazolni a jókai özv. Lamos Gézáné közlése, aki a Lamos Lujzitól tanulta az éneket. ; ; Mórocz Károly, a galántai gimnázium magyar szakos tanára a diákjaiban is felkeltette az érdeklődést a folklórhagyományok gyűjtése iránt. Ennek a következetes gyűjtőmunkának eredménye az iskola „Alkotó Ifjúság” című újságjában jelent meg először. 1979-ben, a Szlovák Pedagógiai Kiadóban jelent meg Mórocz Károly teljes mátyusföldi folklórgyűjtése. Ebben jelent meg (9. old.) a jókai gyilkosság nyolc versszaknyi története. Ennek adatközlője Lamos Alajos volt, aki valószínűleg az első megéneklője volt a történetnek. ;

; Jóka, ; 1967 ; Énekelte: Lamos Alajos ; Gyűjtötte: Mórocz K.,Varga L.

; Varjú Árpád ; ; 1. A Pozsonyi Hírmondóban ezt az új hírt közűték: ; Varjú Árpádot pízijér Födémesen megölték. ; Varjú László, Ajpek István: ez a gyilkusok neve, ; A kocsmábo egész este együtt mulattak véle. ; ; 2. Éjféltájbo gonosz tettvágy merült föl a szivükbe: ; Kikísérték Varjú Árpádot a falu végére. ; Mind a kettő forgópisztolyt szorított a kezébe, ; Három éles golyót lőttek Varjú Árpád szívébe. ; ; 3. Mikor ezt a gyilkosságot titokban elkövették, ; Hogy ez ki nem fog derülnyi, ők maguk közt azt hitték. ; De távolról nézte ezt a falu éjjeliőre, ; Rokoninak, csendőrségnek nagy-gyorsan jelentette. ; ; 4. Varjú Árpád vérës testét Diószëgre vitették, ; Felesége karjaira szép csendesen fektették. ; - Kedves férjem, ki gyilkult meg? - nagy sírással ráborult, ; Bánatában, ijedtében szavai közt elnémult. ; ; 5. Varjú László így sóhajt fel:-Nyugalmat nem találok, ; Jól tudom, hogy mindenfelé keresnek a zsandárok. ; Megtalálták a zsandárok a szenci nagy vásárbo, ; Vasra verve kísérték a pozsonyi nagy fegyházbo. ; ; 6. A pozsonyi magos fegyház két oldalán de sárgo, ; Varjú Árpád gyilkosai oda vannak bezárvo. ; A törvényszék szigorúan ott hallgassa ki őket, ; Hogy vallják ki, hogy mondják ki minden gonosz tetteket. ; ; 7. (Hogy) nem mehetëk én már többé, kisangyalom, tehozzád, ; Nem ölellek, nem csókolom piros ajkad, pici szád. ; Két kezemen, lábaimon zörög a nagy nehéz vas, ; Ha van hozzám igaz szíved, kisangyalom, most sirass! ; ; 8. Nem leszünk mi szabadok má soha e nagy világon, ; Ifjúságunk elhervad a ilavai fegyházbo. ; Én Istenem, jól tudom, hogy igën nagy a mi vétkünk, ; Akasztófán, kötél által veszhet el a életünk.