Értéktár

Master file0000058126

A Galamija parcellán álló kereszt

Szakrális kisemlék

A Galamija-parcellán áll egy alacsony talapzaton az a szürke műkőből készült vaskorpuszos kereszt, melyet Isten dicsőségére emeltetett Paholics Ferenc és neje Török Veronika 1938-ban. Olvass tovább Arrow
Master file0000061333

Márton kereszt

Szakrális kisemlék

A Márton-kereszt a határ keleti részén, az inámi út mentén áll. Fehér és kékesszürke műmárványból készült sárga vaskorpusszal. Kovácsoltvas kerítés veszi körül, rajta ezzel a dedikációval: “Isten dicsőségére emeltették Márton Lajos és neje Rados Mária, 1927-ben. Olvass tovább Arrow
Master file0000061565

A Roth-parcellán álló kereszt

Szakrális kisemlék

A Galamija-parcellával szemben, a Roth-parcellán is áll egy vaskorpuszos szürke műkő kereszt, amelyet Isten dicsőségére özvegy Juhász Istvánné szül. Deák Rozália állíttatott, 1867-ben. Olvass tovább Arrow
Master file0000058455

Pozsony vára

Épület, építmény

„Pozsony épületei között sok az olyan, a mely építészeti és régészeti tekintetben kiváló figyelmet érdemel. Legismeretesebb műemléke a vár, a mely a belváros nyugati oldalán emelkedő magaslaton áll. Ennek egy részét a magyarok a honfoglaláskor már itt találták. Építése ha nem a c... Olvass tovább Arrow
Master file0000066791

Érsekújvár vára

Épület, építmény

Érsekújvár történelmi-hadászati szerepe a török terjeszkedés kezdetéig nyúlik vissza. Az 1526. augusztus 29-i mohácsi csatavesztés a magyar történelem egyik legtragikusabb eseménye volt. 1541. augusztus 29-én a török sereg megszállta a magyar fővárost és egyben királyi székhelyet... Olvass tovább Arrow
Master file0000064621

Országzászló

Szobor, emlékmű, emléktábla

1938-ban Érsekújvár volt a Felvidék negyedik legnagyobb városa Pozsony, Kassa és Nagyszombat után. Az első bécsi döntés értelmében 1938. november 8-án Érsekújvár visszakerült Magyarországhoz. Ez természetesen hatással volt a köztéri művekre is. 1940 júniusában az „Érsekújvár és V... Olvass tovább Arrow
Master file0000075087

Rákóczi Ferenc-emléktábla

Szobor, emlékmű, emléktábla

„A kuruc kor 1704-ben köszöntött Újvárra. 1704. november 16-án a várat harc nélkül birtokba vették a kurucok, majd Bottyán János lett a vár parancsnoka. 1706-ban II. Rákóczi Ferenc hosszabb ideig tartózkodott a várban. Itt írta alá 1706. május 20-án a fegyverszünetet. A kurucok i... Olvass tovább Arrow
Master file0000065930

Bottyán János-emléktábla

Szobor, emlékmű, emléktábla

Bottyán János, közismert nevén Vak Bottyán (Esztergom, 1643 ? – Tarnaörsi tábor, 1709. szeptember 26. vagy 27.) magyar katona, nemzeti hős, kuruc generálisként, a Rákóczi-szabadságharc legendás hadvezére. ; A kuruc kor 1704-ben köszöntött Újvárra. 1704. november 16-án a várat har... Olvass tovább Arrow
Master file0000070733

A lukanényei angolpark

Más - egyéb

A községben a 15. sz-tól a 18. századig felépült mindhárom kastély (Luka, Braskovich és Fekete) angolparkokkal volt körülvéve. A Braskovich és Luka kastélyt körülvevő angolpark ú.n. Bárókert fái, cserjéi, értékükkel kialakításuknak leleményességével még az 1940-es években is a Ba... Olvass tovább Arrow
Master file0000058302

Antolik- vagy Jánoska-kereszt

Szakrális kisemlék

A falu északi részén, a Csáb felé vezető főút jobb oldalán, az 5. számú ház előtt áll az Antolik- vagy Jánoska-kereszt. „Jánoska Mátyás állíttatta valamikor, mikor itt még szérűk voltak. A kereszt a telek másik oldalán volt, s később behelyezték ide a kiskertbe. Amióta Antolikék ... Olvass tovább Arrow