Zsélyi Helytörténeti és Néprajzi Múzeum

„A helyi múzeum megalakításának gondolata az avar kori temető feltárásával kapcsolatban jelent meg először. A sok feltárt anyag és a Nyitrai archeológiai intézet munkatársainak ígérete buzdította az akkori lelkes zsélyieket a múlt század 70-es éveiben. Csakhogy mire elkészült a két megfelelő helyiség, a helyi vezetők rájöttek, hogy ott inkább a forradalmi tradíciók szobáját rendezik be, mert a nélkül nem lehet meg a falu. Az összegyűjtött néprajzi anyag megmaradt része padlásra került. E anyag lett aztán a mai múzeum alapja. A múzeum anyaga vastagon négy témára osztható: ; - Helytörténet ; - Néprajz ; - Kézműves foglalkozások ; - Múlt idők játékai ; A néprajzi gyűjtemény nagyobb csoportja egy zsélyi háztartást mutat be a 19. és 20. század fordulóján, amely egy földműves – iparos családé lehetett, mert ez volt itt a tipikus. A történelmi rész legtöbb anyaga a falu határában feltárt avar kori temetőből és a falu környékén végzett amatőr felszíni gyűjtésből származik. Fegyverek, ékszerek, használati tárgyak, geológiai korok bizonyítékai, pattintott kőszerszámok, de pénzérmék is, amelyek jelentősen bizonyítják a térségben élő népek jelenlétét és a falu bizonyos korszakainak történelmi eseményeit. ; Most látjuk csak, mikor a kezdés már mögöttünk van, hogy mennyi tárgyi és információs anyagot kell még begyűjteni, megmenteni, tisztítani, javítani, konzerválni, kiállítani. Ebben behatároló tényező a ráfordítható idő, a pénz, de hiányzik a szakértelem is. Annak ellenére tesszük, mert néhány év múlva már megint kevesebb lesz abból, amit még meg lehet menteni. A dolgok elvesznek a szemétdombokon és az üzletelőknél s az öregek, akik még emlékeznek a fontos régi dolgokra, pedig kihalnak. ; A múzeum a zsélyi Zichy kastélyban található, melynek tulajdonosa a Besztercebányai Önkormányzati Hivatal, melynek köszönet jár azért, hogy most már négy helyiséget bérelhetünk mindössze 1,- szlovák koronáért évente.”* ; ; „Zsélyben, a Zichy-kastélyban kapott helyet a Victoria Kultúregyesület Helytörténeti és Néprajzi Múzeuma. Ennek része az egyik szobában elhelyezett Zs. Nagy Lajos-emlékkiállítás. Néhány értékes relikvia, fotó, kiadvány, levéltöredék, dokumentum látható itt. Köztük a költő kis íróasztala, Consul írógépe (melyet Szabó Endre balassagyarmati barátjától kapott), rádiója, szemüvege, tollai, ceruzái, görbebotja stb. Dokumentumértékűek a falon elhelyezett fotók is, melyek felvillantják az életút legfontosabb állomásait. Főleg az utolsó évek képei, a költőt az édesanyával együtt megjelenítő felvételek meghatóak. Őrzik továbbá néhány kézírását, utolsó leveleinek egyikét. S helyet kaptak a költő-író köteteinek példányai, a családi okiratok darabjai, a ház egyik feszülete, Zs. írószövetségi tagsági igazolványa stb. Félő azonban, hogy ez az anyag is elveszhet, ha egyszer az egyesület gyűjteményét kiköltöztetik a már idegen tulajdonban lévő kastélyból. Megilletné hát mindezt – és az egyesület gazdag anyagát – egy állandó hely, ahol az irodalmi hagyatékot is bővíteni lehetne.”**