Zámolyi Varga Mihály sírja

Sopronban született. A gimnáziumot Kőszegen, Szombathelyt és Nagyszombatban végezte, a teológiát 1853-tól a bécsi Pázmáneumban. Fölszenteltetett 1857. július 27-én. Segédlelkész volt Hédervárt két évig. 1864. október 20-án zámolyi plébános lett, 1879-ben alesperes, 1882-ben Esztergom-vízivárosi plébános, 1888. február 12-én a nagyszombati, 1889. december 20-án a pozsonyi káptalan tagjává neveztetett ki. ; Álnevei: Zámolyi, melyet írói név gyanánt használt, így: Zámolyi Varga Mihály és Z. Varga Mihály, nevét Varghának is írta. ; ; Az Esztergom nevű politikai és társadalmi hetilap 1906. április 22. számában így tudósít: „A »Zámolyi« írói nevén közismert pozsonyi kanonok, Varga Mihály hunyt el a héten, ki sok évi zámolyi lelkipásztorkodása után esztergom-vízi városi plébános is volt 8 évig s egy pedagógiai nagyobb művön kivül több apróbb művecskét irt. Vettük az alábbi gyászjelentést: A pozsonyi társas káptalan a maga és a rokonság nevében fájdalmas szívvel tudatja kartársának, Nagyságos és Főtisztelendő Varga Mihály úrnak, c. prépostnak, őrkanonoknak, a szent István társ. tud. és irod. oszt. tagjának folyó évi április hó 17-én reggeli 4 órakor, rövid szenvedés és a szentségek ájtatos felvétele után, életének 72-ik, áldozáságának 49-ik évében történt gyászos elhunytát. Az ünnepélyes gyászmisét f. évi április hó 19-én délelőtt 10 órakor fogják a helybeli főtemplomban a Mindenhatónak bemutatni. A boldogult földi maradványait pedig folyó évi április hó 19-én délelőtt 11 órakor fogják a szent András-temető kápolnájában beszentelni és ugyanazon temetőben örök nyugalomra elhelyezni. Adj Uram örök nyugodalmat neki és az örök világosság fényeskedjék neki!“ ; ; A következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg dolgozatai: ; Idők Tanúja (1860. 4. sz.), Katholikus Néplap (1860-64), Magyar Sion (1864), Magyar Állam (1876. 19-24. sz. 1884. 345. sz. Még néhány vonás dr. Kovács Pál életrajzához, 1895. 65. sz.), István bácsi Naptára (1876-78., 1882-84.), Győri Közlöny (1878., 1880.), Esztergomi Közlöny (1884. 41-51. sz., 1887. húsz számban, 1888-89), Nagyszombati Hetilap (1889. 35-49. sz.). ; ; Munkái: ; • Titkos értelmű rózsa, ... Egyházi beszéd, melyet 1860. a hédervári vártemplom búcsú ünnepén mondott. Győr, 1860. ; • Tóbiás a jámbor családfő. Pest, 1864. (Különnyomat a Kath. Néplapból). ; • Egyházi beszéd, melyet a mélt. gróf Viczay-család hédervári sírbolt-templomának megáldási ünnepélye alkalmával 1864. Mária hava 3. mondott. Győr, 1864. ; • A keresztény kath. család. U. ott, 1868-69. Két kötet. ; • Szájhősök. Humorisztikus életképek. U. ott, 1879. ; • A házi nevelés példákban előadva. A testi ápolás. Bpest, II. A lélek művelése. Bpest, 1879., 1882. Két kötet. ; • Szent beszéd, melyet a győrrévfalusi temetőkereszt felavatása alkalmából mondott. Győr, 1881. ; • Szent beszéd, melyet szent Adalbert püspök és vértanu napján az esztergomi főszékesegyházban tartott. Esztergom, 1892. ; • Lurdi emlény. Imakönyv. Winterberg, 1887. ; • A pogány humanismus és a keresztény szeretet. Ford. Esztergom, 1888. ; • A sátoros czigány. Humorisztikus néprajz. Bpest, 1890. (Bőv. új kiadás. Pozsony, 1893.). ; • A koldusvilág Magyarországon. Korrajz. Pozsony, (1890). ; • Nefelejcsek a holt idény vitányairól. Humorisztikus karczolatok. U. ott, 1891. ; • A gálfalvi arisztokraták. Pozsony, 1896. ; • Az öldöklő angyal Csejtén. (Báthory Erzsébet). U. ott, 1897. (Különnyomat az Esztergomi Közlönyből).