Widman Borbála epitáfiuma
Temetők, sírkövek, sírhelyek
A Szent Márton-dóm falai mentén több síremlék és epitáfium is látható. A legrégibb közülük az 1549. május 30-án meghalt Widman Borbála (Barbara Widman) epitáfiuma. ; Pasteiner Gyula a következőket írja róla: ; (Az epitáfiumok) "jobbára két mezőből állanak, melyet az építészeti keret egybe foglal. Az egyik mezőt beszédes sírirat tölti be, a másikban domború mű van, mely az elhúnytat és hozzátartozóit ábrázolja, a mint a fölfeszített vagy a szenvedő Krisztus lábánál térdelő helyzetben imádkoznak. A domború művek legtöbbje fínom kimunkáltságú, Krisztus alakja anatomiai ismeretről tanúskodik, az elhúnyt és hozzátartozói egyéni vonású, meglepően jellemzetes alakok és valószerűen tűntetik föl ama kor főúri és polgári osztályának viseletét. A pozsonyi koronázó templombeli síremlékek közűl négy tartozik e csoportba. Widman Borbálának bronzból öntött emléke 1548-ból való, művészetileg kevésbé avatott kéz munkája, két renaissance oszlop által közre fogott mezőjében a szenvedő Krisztus koporsón ül és lábainál két férfi, két fiú, két nő és négy leány térdelve imádkozik." ; (Megj.: Az epitáfiumon a felirat nem 1548-as, hanem 1549-es.) ; ; Az epitáfium az elhunyt emlékére állított díszes tábla, amely nem mindig kapcsolódik közvetlenül a sírhelyhez. Az epitáfium összeállításának, megszerkesztésének megvoltak a maga szabályai. (Erre utal feljebb Pasteiner Gyula is.) ; - A felirat az elhalálozás dátuma mellett információkat közöl a meghalt és családja "társadalmi állásáról". A társadalmi rangot jelzi a legalul elhelyezett kettős címer is. A térdeplő gyászolókban az elhunyt családját jelenítik meg. ; Pozsony lakossága ebben az időszakban nagy részt német anyanyelvű volt, ezért a tábla németül (és nem latinul) íródott.