Urunk szenvedése kápolna

A Szent György-templom mellett álló halottas kápolnát az 1781-es Batthyány érsek-féle összeírásból jól ismerjük. 1781-ben az egykori szemlélődő a téglafallal, s benne a régi temetővel körbevett templomot látta maga előtt (vagyis a Szentfundust). A temető falain belül található, írja, „a megholtak nyilvános kápolnája”, amely „jó anyagokból van felépítve” (kő és fa), torony nélküli, s benne a szentély a hajótól el van választva. „Vasráccsal ellátott ablakok” látszanak, s van egy fából készült kórusa is. „Ez a kápolna a mi Urunk szenvedésének tiszteletére van szentelve” – folytatja a vizitátor, ám hogy „kinek az adományából lett építve, nem tudni. Egy oltára van, amelyet Kondé Ferenc úr emeltetett.” Jövedelme a vasárnapi és ünnepnapi szentmisékből származik, van oltárköve, s kétoldalt fából készült pad szegélyezi. A halottasházként szolgáló kis kápolnát 1780 óta kevesebbet használták, hiszen a templom körüli „öreg temetőbe” akkortól már nem temetkeztek. ; Az egykori kápolnát végül 1801-ben bontották el – érdekesség, hogy a leírások szerint falának tövében egy fazéknyi pénzt is találtak a munkások.