Tőkehúzás

Némileg a busójárásra hasonlít, nagy múlttal rendelkező, hagyományos népszokás, amelyet hamvazószerdán szoktak tartani, Farsang végén. Fő célja az, hogy a tőkehúzók elkergessék és szórakoztató táncaikkal búcsúztassák a telet és a hideget. A tőkehúzó csapatokban rendszerint elöl mennek az első dorongosok, utánuk a menyasszony és a vőlegény, majd az írnok, a tyúkkosaras és a tőkehúzó, akiket a zenekar és a hátulsó dorongosok követnek. A falu utcáit róják ilyenkor harmonikaszó mellett, rikkantgatva, s a tréfa kedvéért időnként hemperegve is. Ahol nyitott ajtót találnak, portájának udvarába betérnek. A falubeliek szívesen fogadják a dörömbölő tőkehúzókat, udvarukban megvendégelik, üdítővel és farsangi fánkkal kínálják őket. Kosarukba tojást, szalonnát, bort, pálinkát tesznek, az írnok gondosan feljegyzi, kitől mit kaptak. A begyűjtött adományokat hagyományos pocita néven ismert mulatságon fogyasztják el. ; A tőkehúzáshoz kapcsolódik a vénlánycsúfolás, viszont ez a népszokás gyakorlatilag kihaltnak tekinthető. Ez a szokás a házasságban élést egyetlen helyes életformának ismerő falusi közösségek gúnyoló szokása a házasságra érett, de farsangig, vagyis a házasságkötési idény végéig férjhez nem ment leányok ellen. Ilyenkor a leányhoz fatuskót vagy azt jelképező kisebb tárgyat kötöznek, amit bizonyos távolságra el kell húznia. Ezt a feladatot ma a tőkehúzó látja el. ; Számomra mindig fontosak voltak a hagyományok, ezért is szeretném, hogy a tőkehúzás bekerüljön a helyi értéktárba, hiszen összetartja a falubeli embereket és mindenki számára örömet okoz ez a néphagyomány.