Tőzsér Árpád
Más - egyéb
* Gömörpéterfala, 1935. október 6. – / költő, esztéta, irodalomtörténész, műfordító ; ; Szülőfalujában ő volt az első egyetemet végzett értelmiségi. 1954-ben a komáromi gimnáziumban érettségizett, 1960- ban magyar-szlovák szakos tanári oklevelet szerzett a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán. 1960 és 1971 között előbb a Hét, majd 1965-től az Irodalmi Szemle szerkesztője, 1992–1996-ban pedig főszerkesztője volt. 1971–1976-ban a nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar irodalom tanszékének adjunktusaként elsősorban régi magyar irodalmat adott elő. 1976–1991-ben a pozsonyi Madách Könyv- és Lapkiadó szlovák fordításirodalmi szerkesztőségét vezette, 1991–2002 között a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének előadója és kutatója volt. Elsősorban költőként ismert, de jelentősek irodalomtudományi, irodalomtörténeti és irodalomesztétikai tanulmányai is. Irodalmi munkásságát számos díjjal ismerték el. 2004-ben megkapta a Kossuth-díjat. 2005-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Irodalomtörténészként főleg a régebbi magyar irodalom képviselőivel (Amadé László, Szenczi Molnár Albert stb.) foglalkozott. ; ; Főbb művei: ; Régi költők, mai tanulságok, 1984, ; Pozsonyi Páholy, 1994, ; Egy diófa és környéke, 1995, ; Milétoszi kumisz, 2004.