Tóth Gáspár királyi ítélőtáblai bíró sírja

Tóth Gáspár (Érsekújvár, 1848. január 1. – Csejte, 1902. május 27.) tanulmányait a lévai és érsekújvári al- és a pozsonyi királyi katolikus főgimnáziumban, majd a pesti egyetemen és a kecskeméti jogakadémián végezte. A jogtörténeti államvizsgát 1872-ben tette le. 1870-ben a statisztikai hivatalnál a bírósági szervezési alkalmával a volt selmecbányai királyi törvényszéknél nyert alkalmazást, 1872. január 1-től ezen törvényszéknél, 1873. november 1-től pedig ugyanott a királyi kincstári ügyészségnél szerzett gyakorlat után 1874-ben ügyvédi és váltóügyvédi vizsgát tett és hivataláról lemondván, Selmecbányán 1874. decemberben ügyvédi irodát nyitott. Itt mint magánügyvéd, majd 1889-től 1895-ig mint Selmecbánya tiszti főügyésze működött, 1895-ben ügyvédi irodáját Budapestre helyezte át, 1899. március 1-jén pedig a budapesti királyi ítélőtáblához rendes bíróvá kineveztetett. Később a pénzügyminiszter a bányatörvény kodifikációja ügyében kiküldött bizottság tagjává nevezte ki. A Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület (FEMKE)  igazgatósági tagja volt.1880-tól az összes jogi szaklapokba számos cikket írt. ; ; Munkái: ; • A magyar conservativismus programmja. Bpest, 1884. ; • Tisza Kálmán programmja conservativ világításban. U. ott, 1884. ; Ünnepi beszéd Deák Ferencz emlékezetére. Elmondotta 1884. febr. 13. Selmeczbánya tanácstermében. Selmeczbánya, 1884. ; • Pánszláv rágalmak. A «Magyarische Staatsidee» cz. röpiratra válaszul. Nyitra, 1886. (Kül. ny. a Felső-magyarországi Nemzetőrből). ; • A polgári peres eljárás reformjáról. Bpest, 1886. (Kül. ny. a Jogtudom. Közlönyéből). ; • A polgári biróságok szervezéséről. U. ott, 1887. (M. Jogászegyleti Értekezések 34.) Online ; • A magyar házassági jog rendszeres kézikönyve. U. ott, 1896. Online ; • A holtkéztörvények. U. ott, 1897. (M. Jogászegyleti Értekezések 120. Többekkel). ; • Informatio megyeri dr. Krausz Izidorné szül. Wahrmann Renéenek megyeri dr. Krausz Izidor ellen indított büntetőperében. U. ott, 1897. (Győrffy Gyulával).