Szűz Mária látogatása (Sarlós Boldogasszony) templom Berencsen

Berencs építészeti emlékei között a katolikus templom a legrégebbi. Első írásos emléke 1318-ból származik, melyben egy Szűz Mária tiszteletére emelt kőtemplomról tesznek említést. Eredetileg gótikus stílusban épült. Egy Károly Róbert uralkodása alatt, 1326-ban kiadott oklevél szól az első ismert plébánosról, kinek neve István volt. A következő ismert plébánost „Martinus"-nak hívták. 1613-1629 közt a berencsi plébánián a Heves megye-i Zörögh Mihály plébános szolgált. Az ő nevéhez fűződik egy új oltár elkészítése, mely Szűz Mária koronázását ábrázolta. Zörögh Mihály utolsó napjait nyitrai kanonokként töltötte. Utána Bajcsi Mihály lett a Berencsiek lelkiatyja, őt Lotzius Mihály követte 1647-ben. Az alább említett plébánosok törődtek az ivánkai, lüki és gergelyfalvi hívek lelki üdvével is. Berencsen a 17. század végéig ezek a lelkiatyák követték egymást: Rajmanus Mihály, Urbanovics István és Vizy B. A 18. század elején lett plébánossá Berencsen Szentmihályi Ferenc, aki Nagyszombaton tanult, és a filozófia magiszerévé vált, a nevéhez fűződik az első anyakönyvvezetés és a templom barokk stílusú átépítése 1704-ben. Egy év múlva Révay Antal báró lett a helyi plébános, akit Fejérváry Pál, Bacskády Antal, Birovszky György, Náray Ferenc és Besznák Mihály követett. Ez időben vált ki a berencsi plébániából az ivánkai egyházközség. A 18. század elejéig a plébánia az esztergomi érsekséghez tartozott, valószínűleg ezután került a nyitrai egyházmegyéhez. A templomot 1760-ban megnagyobbították. Egy hajója volt, boltíves végződéssel A főoltár rokokó stílusban készült, és szintén ebből az évből való. A 18. század végéig Berencsen működtek plébánosként: Lehotzky András, Császár András, Ordódy Tamás, Balabbás György, Benitsád Pál, Hassi István, Bleho Pál, Koncz János (beszélt magyarul és szlovákul is). 1801-től Szlusny Antal, utána Klekner József, Tomann János (a berencsi temetőben nyugszik), majd Drexler Ignác (szintén a berencsi temetőben nyugszik, ötvenhat évet működött Berencsen) voltak Berencs plébánosai. A templom a mai alakját 1939 és 1943 között kapta, ekkor egy új hajóval és új, - 34 méter magas — toronnyal is bővült. Az átépítés időszakában a boltívre ez a felirat került: QUAERITE PRIMUM REGNUM DEI ET OMNIA ADJICIENTUR VOBIS, ami azt jelenti: KERESSÉTEK ELŐBB AZ ISTEN ORSZÁGÁT, ÉS MINDEN MEGADATIK NEKTEK. A főoltárt támpillérek Szent Péter (jobbról) és Szent András (balról) apostolok szobrai díszítik. Ékessége az 1872-ben Svestka Károly által festett oltárkép: Szűz Mária látogatása Szent Erzsébetnél. A kép 1943-ban szintén renoválásra szorult, ezt Gabula G. végezte el. A presbitériumán Jakobeyus Károly festménye található 1887-ből. A szószék a négy evangélista - Márk, Máté, Lukács és János — alakjával díszített. 9. sz. kép: Oltárkép - Szűz Mária látogatása Szent Erzsébetnél 72 A baptistérium a sekrestye és a templom bejárata között található, az ajtaja kézileg megmunkált tölgyfából készült. A keresztvíz egy 1796-ból származó tálban van, a megszentelt olajak pedig egy hármas pixidában, melyet Kámánházy László, a nyitrai káptalan kanonoka adományozta a plébániának. A templomban több szobor is található — a templom első részében levő Jézus Szent Szívét, a templom közepén jobb felőli Szűz Máriát ábrázolja, balról pedig Szent Józsefet, Kisjézussal a karján. Mindkét szobrot 1953-ban a falu lakosai állíttatták, hálából azért, hogy a nováki és a hanlovai bányákba elhurcoltak rövid időn belül épen és egészségesen hazatértek. A templom hátsó részében a kórus alatt balról Szent Teréz, jobbról Szent Antal szobra található. A templom bejáratánál jobbra Szent András, balra Szent János evangélista szobra áll. A templom hátsó részében a bejáratnál Fájdalmas Szűzanya szobra van elhelyezve. A szobrok alatt lévő állványokat Ferdinand Drozd készítette, a templomban található keresztutat pedig Vojtech Ihriský szobrászművész készítette az 1953-ban és 1954 -ben. Mellettük több festmény is található: a templom elejében jobb felől Szent Erzsébetről, bal felől Szent Antalról, ezeket Beňuška Antal plébános kérésére Mássányi Edmund festette a 20. század '50-es éveiben. Az ő alkotásai a szószéktől balra található Jézus születéséről és a sekrestye feletti Gábriel angyal jövendöléséről szóló képek is. Ugyanekkor készültek el a fenyőfa padok is, melyeket Schreiber G. tapolcsányi építészmérnök tervezte és Hattala István kivitelezte. A kóruson tizenkét regiszteres orgona van, amelyet Vážansky Otokár készített, az előzőnek (1766) csak négy regisztere volt. 1941-ig Berencsen csak magyar nyelven hirdették e plébánosok Isten igéjét, amikor is a nyitrai járásban lévő plébániák számára egy rendelet kimondta, hogy az istentiszteletek kétnyelvűek legyenek. Ez időben Berencsen (szlovák nemzetiségű) Beňuška Antal töltötte be papi hivatalát. Halála után nálunk Brath József (későbbi esperes) működött egészen 2000-ig, azóta Kopecký Rudolf segít bennünket a lelki üdvösséghez.