Szépen legel a báróné gulyája

Szépen legel a báróné gulyája, ; A bárólány maga sétál utána, ; Míg messziről kiálltja a gulyásnak, ; Szívem gulyás terítsd le a subádat. ; ; Nem terítem biz én le a subámat, ; Mer’ behajtják ezt a drága gulyámat. ; Azzal, szívem, gulyáslegény, ne gondolj, ; Majd kiváltja édesapám, ha mondom. ; ; Másnap reggel kivágatták azt a fát, ; Amelyikre a gulyáslegényt akasszák. ; Fújja a szél a gyócsingit, gatyáját, ; Én Istenem, mér’ szerettem bárólánt.