Szitási Ferenc sírja
Temetők, sírkövek, sírhelyek
A 1960-as évek elején jelentkező költőnemzedék tagja volt. Első verse 1961-ben, tizennyolc éves korában jelent meg, az Új Szóban. A következő években csaknem az összes szlovákiai magyar nyelvű lapban publikált: a Csallóközben, a Szabad Földművesben, a Tábortűzben, a Kis Építőben, de az Irodalmi Szemlében is. ; Tízgyermekes család egyik tagjaként született 1943. január 16-án Ekecsen. A pedagógiai középiskolát Rozsnyón, a pedagógiai főiskolát Nyitrán végezte, ott szerzett tanítói oklevelet. Nagylégen tanított, majd a Dunaszerdahelyi Járási Nemzeti Bizottság Oktatási osztályán volt tanfelügyelő. ; Pedagógusi munkáján túl Lég és Csallóköz közművelődésének formálásában is tevékenykedett. Az irodalmi színpadi mozgalom egyik fáklyavivője volt. ; Szitási Ferenc 1975-ben jelentkezett önálló kötettel. A Hullámverésben címmel megjelent kötetét a korabeli kritika felemás megértéssel fogadta. Viszonylag rövid írói korszaka nem tette lehetővé számára az igaz alkotói kibontakozást, az önmagára találást. ; 1986. október 11-én halt meg, Légen van eltemetve. ; ; Művei: ; Egyszemű éjszaka, Fiatal szlovákiai magyar írók antológiája, Madách Könyvkiadó, Pozsony, 1970 ; Hullámverésben, Versek, Madách Könyvkiadó, Pozsony, 1975 ; Egyszerű leltár, Válogatott versek, Madách Könyv- és Lapkiadó, Pozsony, 1993 ; ; A szelek koporsót sodornak ; ; A szelek koporsót sodornak ; Ropog a tél, a földre csillagok szálltak: ; itt az ideje a halálnak. ; ; Habzó tenger a táj, ; csontig mar a hideg, ; a szelek koporsót sodornak, ; ki ment ma meg? ; ; Nincs szabadulás. ; A mozdulatokban ; az vicsorog vissza rám, ; aki vagyok és voltam.