Szepesváralja evangélikus temploma
Épület, építmény
A reformáció tanait Szepesváralján a 16. század első felében, 1548-ban fogadták el. A város lakosai lelkészükkel, Blásy Jakabbal együtt áttértek az evangélikus hit mértéktartó irányzatára, az ágostai hitvallás szerinti új hitre. ; De megtörtént a lakosság másféle tagozódása is. ; Akkoriban a társadalmi érintkezés és információcsere helyszíne főleg a templom volt. ; Ahol lehetséges volt, új templomokat építettek az új vallás számára. Ezeket az új vallás igényei és szemlélete alapján rendezték be. ; Így például 1614-ben a parókiai templomba orgonát telepítettek és a toronyba új órát rakattak. ; Az evangélikusok szaporodásával új iskolák is keletkeztek, nemcsak gyerekeknek, hanem felnőtteknek is. Erre vonatkozólag már az 1551-es évből találunk feljegyzést. ; Azonban ez a korszak még nem fogadta el a reformációt. Erőszakos rekatolizáció következett, és ez a haladást egy időre megállította. ; 1674-ben a templomot visszaadták a katolikusoknak. Az evangélikus istentiszteleteket magánházaknál tartották. ; A következő századokban az uralkodóknak köszönhetően megváltoztak a viszonyok. ; 1695-ben az evangélikus egyház tudott venni egy telket, és azon saját imaházat építeni. ; Ebben az imaházban 1759-ig folyt vallási szolgálat, gyakran korlátozott körülmények között. ; Ugyanebben az évben az új lengyel sztaroszta, Brühl Henrik, megengedte az evangélikusoknak adó fejében egy új fatemplom építését a régi imaház mögötti kertben. Ennek berendezése festményekből, oltárból, szószékből, keresztelő medencéből és orgonából állt. A munka három hónap alatt lett kész. 1783-ban két polgár új keresztelő medencét készített. 1788-tól saját iskolájuk is volt. ; 1794-ben, a nagy tűzvészben a kis templom és a parókia is porig égett. ; A pénzhiány és más okok miatt az evangélikusok nem tudtak helyette új templomot építeni. ; Az istentiszteleteket az iskolában tartották, az iskola tetejére egy kis harangtornyot építettek. ; 1799-től 1808-ig épült a jelenlegi klasszicista kőtemplom, de az építész neve nem ismert. ; Az oltárképet a lőcsei festőművész, Czauczik festette, valamikor 1810 után. ; A keresztelőmedence a régebbi templomból került át 1783-ban. ; Még idősebb egy tábla 1617-ből a kórus alatti területen. ; A templomhoz 1829 és 1832 között tornyot építettek a hatalmas lőcsei evangélikus templom építészének, Povolny Antalnak a tervei szerint. ; Abban helyezték el azt a harangot, amelyet 1823-ban Pesten öntöttek, és amelyik addig a templom és a parókia között álló ideiglenes harangtoronyban lakott. ; Az új paplakot és iskolát az evangélikusok 1820 és 1822 között építették saját anyagi eszközeikből. ; Sajnos, 1856. április 19-én mindez kigyulladt és leégett. ; Lassan haladt a templom felújítása. Új berendezés került bele, és a tornyot 1871-72-ben újjáépítették. ; 1889-ben újra kifestették a templomot, a berendezést felújították, új szószéket és orgonát építettek bele. Ezt a szepesváraljai orgonaépítő család, a Kolbay család építette. ; Több mint száz év múlva, pontosabban 1992 és 1994 között a Pro Slovakia alapítvány segítségével megvalósult a templomhajó tetejének és tornyának felújítása és a homlokzat rekonstrukciója.