Szentháromság római katolikus templom

A hosszúfalui templomot első alkalommal egy, a IV. Béla által 1252-ben kiadott oklevél említi. A király az oklevéllel az addig a zobori bencés apátsághoz tartozó birtokot az újonnan alapított túróci premontrei prépostságnak ajándékozta. A templom egy másik említése 1390-ből maradt fenn. Feltételezhető, hogy Hosszúfalu első temploma a török időkben, esetleg árvíz folytán már a 16. század derekán tönkrement, mert a század egyházlátogatási jegyzőkönyvei nem említik. ; A jelenlegi templomot a jezsuiták támogatásával 1766-ban építették és a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. A gyakori árvizek miatt nagyon megrongálódott, mivel a 18. század kilencvenes éveiben a felújításáról olvashatunk. ; Az első világháború idején a templom tornyából elvitték a harangokat. 1922-ben azonban három új harangot készítettek Nagyszombatban. A nagy harang a Szentháromság dicsőségére, a közepes harang Szűz Mária, a kisharang Szent József tiszteletére van felszentelve. ; Az oltárképen a Szentháromság látható, ezen kívül a templomot négy nagy festmény díszíti: Szent József, Szent István király, Szent Rozália és Szent Anna. Figyelemre méltó a templom hátsó részében található felújított Fájdalmas Anya oltár. ; A hosszúfalusi ember életében nagy szerepet játszott az egyház, a vallásosság. Ezt bizonyítja az a falusoroló is, amely a település rendkívül vallásos voltát emeli ki: ; „Szép Szelőce, Nyalka Sók, Fuvaros Tornóc, ; Füstös Zsigárd, Koldús Vecse, Istenes Hosszúfalu”