Szent Móric római katolikus templom

Az ősrégi Szent Mihály templom helyére az esztergomi káptalan 1742–46-ban a régi romok felhasználásával teljesen új templomot építtetett. ; Bezúr István akkori plébános az esztergomi főkáptalan teljes támogatását megkapta az építkezéshez. A barokk stílusjegyeket hordozó, boltíves kiképzésű új templomot Frivaisz Mihály címzetes püspök szentelte fel 1748. május 24-én Szent Móric vértanú tiszteletére. I. Mauritius, a thébai légió parancsnoka, templom-védőszentként igen ritka tájainkon. A szentélyt lezáró boltív csúcsán látható az 1746-os évszám a „MARIA” feliratot közrefogva. ; Átlépve a templom főbejáratát, a 32 m magas torony terhét tartó előcsarnokba érkezünk. Innen egy kétszárnyas ajtón át jutunk a templom hajójába. Az ajtó mindkét oldalán tardosi vörös márványból készült szenteltvíztartó látható, a bal oldalin „Csináltatta Dávid Ágnes 1917” felirattal. ; A kőből épült kórusra csigalépcső vezet. Maga a kórus két masszív pilléren nyugszik, amely alulról három boltíves részre tagolja azt. Itt látható az a gyönyörűszép 11 regiszteres orgona, melynek szekrényén található gyártásának ideje, az 1818-as évszám. ; A két oldalon elhelyezkedő gyóntatószékek fafaragásokkal díszítettek. A templom padlózata négyszögkövekkel van kirakva. Az összesen öt pár félkörívű ablak eredetileg színes üvegből volt. Az apszis közepén egy mértani pontosságú körablak látható. A padok melletti falakat a hét-hét, fából készült keresztúti állomás ékesíti. Igen figyelemre méltó a 18. sz. végéről származó szószék a négy evangelista rusztikus szobrával. A klasszicista vörös márvány keresztelőmedence a 19. sz. első feléből származik. Ugyanúgy figyelmet érdemel Nepomuki Szent János oszlopos építésű, késő barokk jobb oldali mellékoltára is. Az oltár egyik szélén maga Nepomuki Szent János, a másikon Szent Miklós apát 18. századi szobra díszeleg. Mellette található a missziós kereszt, mely a Kőhidgyarmaton megtartott missziós imanapok évszámait tartalmazza: 1897, 1907, 1918, 1938, 1996. ; Belépve a szentélybe, a bal oldali falon függ az egykori mellékoltárt díszítő, a Szent Családot ábrázoló olajfestmény. A jobb oldali falon a honfoglalás 1100. évfordulóját hirdető emléktábla. A templom legimpozánsabb része a késő barokk stílusú, oszlopos kiképzésű főoltár, melynek központi részét a templom védőszentjének, Szent Móric teljes harci díszbe öltözött római hadvezérnek a képe foglalja el. Két oldalról magyar szentek, mégpedig Szent István és Szent László méretes szobrai vigyázzák a békét. Igen értékesek a főoltár alapzatán található, harci jeleneteket ábrázoló díszes kazetták. ; A három oltárképet nem kisebb művész, mint Jakobey Károly, kora híres festője készítette: Szent Móric vértanú képe a főoltárra, a Szent Család az egyik mellékoltárra, a királyné gyónását hallgató Nepomuki Szent János a másik mellékoltárra került. A festő a szerződés értelmében vállalta, hogy tizenöt évi jótállás mellett a képeket kellő nagyságban, a meglévő keretekhez alkalmazva, a legjobb vászonra, a legjobb és a legtartósabb festékkel úgy fogja megfesteni, hogy azok a választandó műértők bírálatát is kiállják. Ha a képek tizenöt év lefolyása alatt javítást igényelnének, azt akár a helyszínen, akár saját műtermében, a plébános kívánsága szerint, minden utazási vagy szállítási költség követelése nélkül, ingyen teljesíti. ; A képek elkészítésére szóló szerződést 1873. október 6-án írta alá – egy részről a művész, más részről az esztergomi főkáptalan és Marczell Ákos kőhidgyarmati plébános. A szerződés értelmében még egy lényeges kötelezettséget vállalt a művész, mégpedig „a képeket legkésőbb 1874-ki Marczius 1-ig elkészíteni, s rendeltetésök helyére szállítani.” Az alkotások kiállták az idő próbáját, ugyanis a tizenöt évi jótállást – amit Jakobey vállalt – jócskán meghaladva, a mai napig ott díszítik a kőhidgyarmati templom ódon falait, kifogástalan állapotban. ; Boltíves sekrestyéje a még régebbi időkből maradt fenn. A jóval mélyebb alapokkal rendelkező építmény néhány évszázaddal megelőzi a templom többi részét. A kőhidgyarmati Szent Móric római katolikus templomot 1971-ben vették fel a műemlékvédelmi hivatal jegyzékébe.