Szent Mihály római katolikus templom

Gyarmat plébániája valószínűleg a 13-14. sz. fordulóján jött létre. Ősiségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy az 1332/37-ben kiadott pápai tizedjegyzék már említést tesz a gyarmati plébániáról. Itt a Szent György vértanúról elnevezett zöldmezei prépost alá tartozó esperesi kerület egyházaként van feltüntetve, és „Armat, Armati” alakban szerepel. Esztergom vármegye plébániáinak pápai tizedét összefoglaló jegyzék 1332/33-ban Gyarmatra nézve hat garasban határozta meg a fizetett tized nagyságát. Az itt tevékenykedő papok közül az első, név szerint is ismert plébános még ebből a korból származik. 1322 – 1337-ig egy Pál nevezetű plébános, „Paulus de Armati” teljesített szolgálatot Gyarmaton. ; A török hódoltság idejéből fennmaradt egyházlátogatási jegyzék az 1560. évi szomorú állapotokat tárja elénk. A legtöbb plébánia vagy üresedésben volt, vagy elhagyatva elpusztult. 1560-ban ilyen megüresedett, de még létező plébániát találtak Gyarmaton is azzal a megjegyzéssel, hogy „még áll régi temploma, mely Szent Mihály tiszteletére van felszentelve, és az esztergomi káptalan kegyuraságához tartozik.” A török hódoltság másfél százados ideje alatt a községek legnagyobb részének még papja sem volt. A 17. század végén a megyében csak öt községnek, köztük Kőhidgyarmatnak volt plébánosa (1682). ; Kollonics Lipót esztergomi érsek 1701-ben rendelte el a török idők utáni első egyházlátogatást. Felbecsülhetetlen értékű ez az összeírás. Fölöttébb érdekes az első két kérdésre adott válasz, vagyis hogy 1. milyen állapotban van a templom, 2. ki vagy kik, katolikusok vagy eretnekek építették és mikor, mely rámutat a templom régiségére és állapotára, valamint vagyoni helyzetére. Kőhidgyarmatról a következőket tudhatjuk meg: „Senki nem emlékszik, hogy a templomot mikor és ki építette. Védőszentje Szent Móric mártír. A háborús időkben teljesen leomlott, teteje nincs, csak a falai állnak. Vagyona nincs. Felszentelésének ünnepét minden évben Szent Móric nyolcad napját követő vasárnap tartják. Van egy aranyozott ezüst kelyhe paténával. A háborúkban az egyház összes vagyona elpusztult, és a hely elnéptelenedett.” ; Az 1732-es főesperesi vizitáció megállapítja, hogy: ”Kőhid-Gyarmat régi anyaegyház, a káptalan esztergomi uradalmához tartozik. Szt. Móricz tiszteletére épült templomának mennyezetét most alakítják át stukkóssá. Ünnepére (szeptember 22.) a lehető leggyorsabban búcsút fognak kérni. Sekrestyéje boltíves (azelőtt gerendás, fa mennyezete volt). Van három oltára, szószéke, khórusa, és padjai. Van továbbá egy fából készült tornya egy haranggal.” ; Annak ellenére, hogy az előző, ősrégi Szent Mihály templom többszöri átalakításon ment keresztül, már nem tudta kielégíteni a lakosság erőteljes szaporodásával keletkezett új igényeket. Ezért a sokat szenvedett régi templom helyett az esztergomi káptalan 1742 – 46-ban a régi romok felhasználásával teljesen új templomot építtetett. ; Mivel a feljegyzések arra engednek következtetni, hogy az új templomot ráépítették a régire, 2017-ben földradaros vizsgálatnak vetették alá a területet. A vizsgálat kimutatta a román kori templom létezését, mely a jelenlegi templom alaprajzában található. A hajó teljes területén két talajszint mutatkozott meg, melyek közül a mélyebb (80 – 100 cm) jelzi a középkori templom talajszintjét. Az eredeti templomhajó 12 m hosszú, 8 m széles, téglalap alakú építmény volt, megtoldva egy 5,5 x 5,5 m-es félkör alakú apszissal, amelyet statikai megfontolásból támpillérekkel láttak el. Az alapfalazat kb. 120 cm széles. A jelenlegi szentélyben és a sekrestyében jelentős anomáliák figyelhetők meg, amelyek ismeretlen eredetű alapokat feltételeznek (úgy tűnik, mintha egy megtört vonalú falazat egy hosszabb szakasza – védőfal rácsatlakozott volna az apszisra). A földradaros vizsgálat eredménye régészeti és architektonikus-történeti feltárások elvégzését indikálja.