Szent Mihály arkangyal templom Léván

Az Úri utcában ( a fő városkaput és a fő várkaput összekötő utca) bal oldalán középtájon már a 14. században ott állott a templom, mely Szent Lászlónak volt felszentelve. ; A reformáció idejében a protestantizmus úgy elterjedt Léván, hogy az egyházi főhatóság egyik jelentése alapján lévai plébánia megszűnt létezni, s a XVI. század végén Léva vidékén csak Garamszőlősön volt katolikus plébánia. ; Majd megkezdődött az ellenreformáció kora. Ekkor Pázmány Péter érsekprímás 1624-ben jezsuitákat telepített le Lévára. Kétségtelenül a jezsuita atyáknak köszönhetően a katolikus egyház újra virágzásnak indult Léván, újraindult a plébánia működöse és a hitélet. ; 1647-től a lévai római katolikus templomnak már új védőszentje van, a kor törökellenes harcainak közkedvelt védőszentje, Szent Mihály arkangyal. ; 1663-ban a törökök elfoglalták Lévát és 223 napig birtokolták. Ez idő alatt látogatta meg a Lévát és a várat Evlia Cselebi a híres török utazó, aki leírásában két templomot említ Léván, mely nagy valószínűséggel a lévai katolikusok és az evangélikusok templomai. A törökök mindkettőt Léván való tartózkodásuk alatt dsámikká tették. ; A török Léváról való kiűzését követően a jezsuiták megszüntették lévai missziós telepüket és 1675-ben a szent ferencrendi minoriták telepedtek le Léván. ; 1696. augusztus 18-án hatalmas tűzvész pusztított Léván, melynek áldozatául estek a lévai templomok és az iskolák is. 1698-ban a lévai polgársággal karöltve báró Jaklin Miklós újjáépítette a leégett katolikus templomot s megnagyobbította azt, s kőtornyot is építtetett hozzá. ; Jaklin báró templomrestaurálása után a templom még kétszer leégett. 1772. szeptember 2-án 245 ház is elhamvadt és 3 ember meghalt. Megolvadtak a harangok is. ; A következő tűznél 31 ház égett le. E tűz után a város fogadalmat tett szt. Flórián szobor felállítására, melyet 1777-ben csakugyan felépítettek. ; 1786-ban a lévai uradalom új kegyura, herceg Esterházy Miklós a lévai r.k. plébániatemplomot a mostani méreteiben 1 toronnyal újjáépítette, de 1808. július 24-én ismét leégett és a javítások után már csak csonkatoronnyal állt. A harangokat a templom mellett egy fából készült haranglábon helyezték el. Miután hosszú ideig nem volt anyagi fedezet az új torony felépítésére, lebontották a toronycsonkot, anyagából kikövezték az Úri utcát (mostani szt. Mihály utca). Az 1850-60-as években a városban mély vallásos élet folyt, amit az is bizonyít, hogy a Koháry utca több papot adott az egyháznak, mint egész Bars vármegye. ; 1891-ben Lakner Antal lévai plébános nyugalomba vonult, helyébe Báthy László későbbi prépost lépett, akinek nevéhez elévülhetetlen érdemek fűződnek. ; Az ő kezdeményezésére alakult meg a toronyépítő társulat, mely közadakozásból 1902-ben a 90 éve torony nélkül álló plébániatemplomra impozáns kettős tornyot emeltetett, s azok közé Hölzel Albin budapesti szobrászművész pirogránitból készült 3 m magas Szent László szobrát (a templom valamikori védőszentjére emlékezve) helyeztette (az alkotás a pécsi Zsolnay porcelángyárban készült). ; A volt lévai polgármester, Mészáros József családja 9000 forinttal támogatta a torony építését. ; Az I. világháború alatt plébániatemplom 5 harangjából hármat elvittek, melyek csak 1926-ban lettek pótolva. ; A templom egyhajós hosszú téglalap alakú szentéllyel, két oldalt a sekrestyével és az ormos főhomlokzat fölött a ráépített toronypárral. A klasszicista stílusban épült oltár 1793-ból való, áloszlopos megoldású, szimmetrikusan elhelyezett szobrokkal, középen Szent Mihály arkangyalt ábrázoló festmény látható, amely Quid Reni munkája nyomán készült. Klasszicista stílusúak a mellékoltárak is, melyek a 18. század végéről származnak. ; Figyelemreméltóak a későbarokk faragott padok a 18. század közepéről, amelyek Szent Ferenc életének jeleneteit ábrázolják. Az Esterházy család klasszicista epitafiuma-domborműve címerrel és felirattal 1786-ban készült. A templom kriptájában temették el az elszegényedett nemesurat, Kolonich Sigfridet. ; A Szent Mihály templom belseje legutóbb 1991-ben lett felújítva.