Szent László templom Szetén

Az Árpád-kori eredetű magyar falunak már 1332. előtt állt plébániatemploma, ami vélhetőleg még a koraújkorban elpusztulhatott. Helyét egyesek a mai Temetődombon, a ravatalozó környékén sejtik, ahonnan törmelékek kerültek elő a föld alól. Más vélemények szerint a középkori és a mai templom helye azonos volt. Gondot okoz az 1697-es egyházlátogatásról szóló jegyzőkönyvben említett, kőből épült, zsindellyel fedett, kör alaprajzú szetei templom lokalizálása is. (Egyes vélemények szerint ez a mai templom szentélyével lehet azonos, de a végső szót csak kutatások után lehetne kimondani.) ; A mai templom 1737-ben épül fel, barokk stílusban, Szent László király tiszteletére. Az egyhajós, északnyugat-délkelet tengelyű, nyeregtetős, ma fémlemezzel fedett épület félkörös záródású szentélye északnyugaton, míg barokkos sisakú tornya a délkeleti, utcai homlokzaton van. ; A templom hajójában porosz-, míg szentélyében keresztboltozatot találunk. Berendezése jobbára a 20. század első feléből származik. Főoltárát Krausze József selmecbányai mester készítette, valamikor 1909-23. között. Az ebbe foglalt, Szent Lászlót ábrázoló, nagy méretű olajfestmény viszont eredeti barokk alkotás. A templomban különböző helyeken, ill. a szentély festett ablakain is számos magyar szent ábrázolását találjuk meg. ; A templomot az 1990-es évek végén helyi összefogás eredményeképpen teljesen felújították. Ekkor került a templom belsejébe az odáig az utcai homlokzat két díszes falfülkéjébe állt faszobor, melyek Árpád-házi Szent Erzsébet két testvérét, Boldog Kingát és Jolánt ábrázolják. (Helyettük most a homlokzati fülkékben Szent András és Benedek újabb kori szobrai állnak.) ; A leírás Csáky Károly: Szakrális emlékeink nyomában I., (Dunaszerdahely, 2008.) műve alapján készült.