Szent István király lovasszobra
Épített örökség
Lehár Ferenc parkjával szemben található Szent István király lovasszobra. A szobor Győrfy Lajos szobrászművész alkotása, mely 2009. augusztus 21. óta díszíti Komáromot.
Az 1,5 tonnás bronz mű életnagyságban ábrázolja Istvánt, s magassága a talapzattól a lándzsa hegyéig 8,3 méter.
Talpazata egyszerű vonalú, hasáb alakú, kővel borított vasbeton, alapozása szintén vasbeton, első részére a király jellegzetes monogramja került. A teljes alkotás együttes tömege 25 tonna. Az alapazat a komáromi Tonex kft. és a süttői Reneszánsz kft. adományaként készült el.
A bronz szobor a királyt lovon ábrázolja. Sodronypáncélt, térdig érő kaftánt, a vállán királyi palástot visel. A karakteres, kifejező, lélekkel átitatott fej a kalocsai királyfejet idézi, rajta a Szent Korona az államalapítót szimbolizálja. Bal oldalán a palást alatt a kard, melynek markolata és vége látszik ki, jobbjában dárdás zászló az erő és a hatalom jelképeként, a zászlón hármas halom a közepén az apostoli kettős kereszttel, mint a keresztény királyt szimbolizáló jelkép.
Szent István 975 táján született az esztergomi palotában. A Vajk nevet kapta (törökül: hős, vezér), s csak később nyerte el a keresztségben Szent István első vértanúra utaló későbbi nevét. A hagyomány szerint már gyermekkorában tanult latinul, apja korán és alaposan felkészítette az uralkodásra. Nem vált sem a pápa sem a császár hűbéresévé. Más nyelvű alattvalóit egyenértékűnek tartotta a magyarokkal. Sikerrel harcolt az országát fenyegető külső és belső ellenségeivel szemben. Hadvezéri képességei lenyűgözők: vesztes csatájáról, hadi kudarcáról nem tudunk. Koronát kért és kapott II. Szilveszter pápától. Az Úr 1000. esztendejében, karácsonykor koronázták királlyá. Az országépítő Szent István szervezte meg a királyság vármegyerendszerét, és az egyik vármegye központjának Komárom várát jelölte ki. 1038-ban halt meg, Székesfehérvárott temették el a hajdani székesegyházban. Sírhelye és kőből faragott szarkofágja mind a mai napig megtalálható és megtekinthető az ottani múzeumban.
Az 1,5 tonnás bronz mű életnagyságban ábrázolja Istvánt, s magassága a talapzattól a lándzsa hegyéig 8,3 méter.
Talpazata egyszerű vonalú, hasáb alakú, kővel borított vasbeton, alapozása szintén vasbeton, első részére a király jellegzetes monogramja került. A teljes alkotás együttes tömege 25 tonna. Az alapazat a komáromi Tonex kft. és a süttői Reneszánsz kft. adományaként készült el.
A bronz szobor a királyt lovon ábrázolja. Sodronypáncélt, térdig érő kaftánt, a vállán királyi palástot visel. A karakteres, kifejező, lélekkel átitatott fej a kalocsai királyfejet idézi, rajta a Szent Korona az államalapítót szimbolizálja. Bal oldalán a palást alatt a kard, melynek markolata és vége látszik ki, jobbjában dárdás zászló az erő és a hatalom jelképeként, a zászlón hármas halom a közepén az apostoli kettős kereszttel, mint a keresztény királyt szimbolizáló jelkép.
Szent István 975 táján született az esztergomi palotában. A Vajk nevet kapta (törökül: hős, vezér), s csak később nyerte el a keresztségben Szent István első vértanúra utaló későbbi nevét. A hagyomány szerint már gyermekkorában tanult latinul, apja korán és alaposan felkészítette az uralkodásra. Nem vált sem a pápa sem a császár hűbéresévé. Más nyelvű alattvalóit egyenértékűnek tartotta a magyarokkal. Sikerrel harcolt az országát fenyegető külső és belső ellenségeivel szemben. Hadvezéri képességei lenyűgözők: vesztes csatájáról, hadi kudarcáról nem tudunk. Koronát kért és kapott II. Szilveszter pápától. Az Úr 1000. esztendejében, karácsonykor koronázták királlyá. Az országépítő Szent István szervezte meg a királyság vármegyerendszerét, és az egyik vármegye központjának Komárom várát jelölte ki. 1038-ban halt meg, Székesfehérvárott temették el a hajdani székesegyházban. Sírhelye és kőből faragott szarkofágja mind a mai napig megtalálható és megtekinthető az ottani múzeumban.