Szent Flórián szobra
Szobor, emlékmű, emléktábla
A tűzvészek ellen védő Szent Flórián alakja a 15. század végén vált közismertté. Bajorországban, Ausztriában, Csehországban és Lengyelország déli részén alakult ki kultusza, különféle ábrázolása is itt terjedt el. Magyarországon a 17. századtól vannak adatok ábrázolására. Ma a tűzoltók védőszentje, ünnepe május 4-én van. ; A tűzvészek gyakran pusztítottak a nád- vagy zsuppfödeles falvakban, mezővárosokban. Csütörtök történetében is többről tudunk, melyek közül a legpusztítóbb az 1830-as volt, amikor a község déli része egy lángra gyulladt kenderkazaltól teljesen leégett. A 19. század második felében többször is volt tűzvész a településen. A szervezett tűzoltás a középkortól a mezővárosokban a céhek feladata volt. A céhek megszűntével a megalakuló önkéntes tűzoltó testületek vették át ezt a feladatot. A csütörtöki tűzoltó testület a legkorábbiak közé tartozott Pozsony megyében, már 1893-ban megalakult. A cséplőgép elterjedésével a tűzvédelem is sokkal fontosabbá vált, a kazaltüzek még a 20. század közepén is pusztítottak a faluban. ; Nem véletlen tehát, hogy a Szent Flórián-szobrot az első cséplőgép-társaság állíttatta a faluban 1893-ban. (Ez a társaság egyébként az első cséplőgépet 1890-ben vásárolta Bécsben.) A szobor a falu közepén egy valamikori dombon van, ma is jó állapotban. A szobor talapzata két részből áll: az alsó rész keretezett márványtábláján négy név (Valacsai János, Tomasek István, Sill János, Sill István), a felsőn ugyancsak keretezett táblán szintén négy név olvasható (Németh Ferenc, Sill Jakab, Író Ferenc, Kállai Imre). A talapzat fölött egy korintoszi oszlop áll szépen megmunkált akantuszlevelekkel. Az oszlopon áll a római katonaruhába öltöztetett Szent Flórián klasszikus megformálásban: vödörből egy lángoló házra önti a vizet. Magát az alakot testszínűre festették, ruháját különböző színűre. A 2013-as restauráláskor egyforma homokszínű lett az egész szobor. A mai önkéntes tűzoltó testület rendszeresen gondozza.