Szélaknai (Hegybányai, Piargi) kapu
Épület, építmény
Eredetileg reneszánsz stílusban 1554-ben épült városkapu, egyetlen megmaradt darabja a város hajdani négy kapujának. A 18. század első harmadának végén barokk stílusban átépítették. Ismert még Hegybányai-, illetve Piargi kapu néven is, amit két kör alakú toronnyal tagolt fal védelmezett. Ebből az egyiket, a szélesebb út megépítése miatt, 1910-ben lebontották. Az utóbbi időben jelentősen lepusztult állapotán a jelek szerint próbálnak javítani. ; Állapota lepusztulságot mutat, jelentős vakolathibákkal, letöredezett darabokkal. Koszos a környezete, a fű magasra nőve. ; Az ezüstbányáiról híressé és irigyelté vált Selmecbánya városa kezdetben a Glanzenberg dombon volt, az 1241-42-es tatárjárás pusztításai azonban elsöpörték ezt a települést. A IV. Béla király által külhonból behívott szász telepesek (hospesek) a jobban eldugott, meredek hegyekkel koszorúzott völgyben építették fel a házaikat. A korai időszakból nem ismeretes, hogy a szabad királyi város rangját elnyerő Selmecnek milyen erődítései lettek volna. Így nem tudni, hogy az 1440-62 között magukat befészkelő cseh husziták emeltek-e valamilyen védőművet. Az 1442-es irtózatos pusztítás idején, amit Rozgonyi Simon egri püspök hada művelt, még nem szerepelt ilyen a korabeli forrásokban. Csak a következő évszázadban, a fenyegető török veszély miatt határozta el a selmeci városi tanács magát, hogy az alig néhány évtizede gótikus stílusban átalakított plébániatemplomát várrá építteti át. Ez lett az Óvár. A következő évtizedekben sorra készültek el az egyes völgyeket elzáró kapuk és falszakaszok is. Így az Óvár 1546-59-es megerősítése után 1554-ben készült el a Hegybányai kapu, a szentantali, a bélabányai, a bakabányai és az ÉNy-i kapu. A szentantali kapu után beljebb, a Kamaraháznál még egy tornyokkal megerősített fal is elzárta az ellenséges támadások elől az utat. 1564-1571 között emelték a bányásztelepülés D-i oldalát védelmező Újvárt, ezzel teljesen kiépült Selmecbánya védelmi rendszere. Mindebből napjainkra az Óvár és Újvár mellett csak a Hegybányai kapu maradt meg. Az É-i völgyet elzáró bélabányai kaput még 1945-ben a németek robbantották fel, a többi városkaput pedig még régebben bontották le a város lakosai.