Szakállosi gyöngyvirágos temető

Szakállosi gyöngyvirágos temető, ; Piros vérrel van borítva a mező. ; Enyhe szellő mindig csak azt lengeti, ; Érted babám de sokat kell szenvedni. ; ; Szegény legény ezt a kislányt szereti, ; Jó szülei nem hagyják őt elvenni. ; Ha nem hagyják jó szülői elvenni, ; Meglátják majd, mit fogunk cselekedni. ; ; Szegény legény egy vasárnap délután, ; Babájával végigsétál az utcán. ; Kicsalja a zöld erdőbe sétálni, ; Ott fognak majd gyöngyvirágokat szedni. ; ; Négylövetű levorverem de éles, ; Néked babám abból három elég lesz. ; A negyedik saját magam szívébe, ; Úgy borulunk egymás megholt testére. ; ; Másnap aztán össze-vissza keresték, ; De már akkor megtalálta az erdész. ; Megtalálta erdész úr egy bokorba, ; Két szerelmes egymásra volt borulva. ; ; Gyertek, lányok, öltözzünk hát fehérbe, ; Két szerelmest vigyük a temetőbe. ; Kilenc legény húzza a nagyharangot, ; Most temetik a két hervadt virágot. ; ; Apák, anyák tanuljatok ti ebbő’, ; Hogy mit ér az igaz szívű szerető. ; Ne nézzétek azt a nagy gazdagságot, ; Hanem azt a szívbéli boldogságot.