Sváby Frigyes történész, levéltáros sírja

Svabóczi és tótfalvi Sváby Frigyes (Tótfalu, Szepes megye), 1834. augusztus 4. – Lőcse, 1904. április 21.) történész, megyei levéltáros és a Csáky-nemzetség közös levéltárának őre. ; Iskoláit Lőcsén, Rozsnyón és Pesten végezte, azután a bécsi egyetemre ment, ahol orvosnak készült, de 1859-ben betegsége miatt nyugalmasabb pályára kellett áttérnie. 1867. május 1-jén Szepes vármegye közönsége levéltárnoknak választotta meg, ezután Lőcsén töltötte hátralevő éveit, itt is hunyt el. ; Politikai, természettudományi és helyi érdekű cikkeket írt a bécsi Magyar Sajtóba (1857-58), a bécsi Neueste Nachrichtenbe (1861), a Pesti Naplóba (1860. és a 70-es években), levéltári adatokat közölt a Századokban (1870., 1873., 1874., 1891. A megyei levéltárak jövője), a Történelmi Tárban (1878., 1880., 1882.), és a szepesmegyei tört. társ. Évkönyvében (1889). A Pallas Nagy Lexikonának is munkatársa volt. ; ; Munkái: ; Szepesmegye szervezete. Lőcse, 1884. ; Régi vármegye. Vázlatok Szepesvármegye levéltárából. U. ott, 1889. (Különnyomat a Szepesmegyei tört. társulat Évkönyveiből. Ism. Kath. Szemle 1890.) ; A körösszeghi és adorjáni gróf Csáky-család genealogiája. Levéltári okmányok alapján. Bpest, 1891. ; Szepesmegye közgazdasági állapotának leírása. U. ott, 1891. ; A Lengyelországnak elzálogosított XIII szepesi város története. Lőcse, 1895. (Szepesmegye tört. társulat kiadványai II.) ; A körösszegi és adorjáni Csákyak által egykor birtokolt várak, kastélyok, uradalmak, mezővárosok, szőlők, puszták és részbirtokok betűsoros jegyzéke (737 szám), A családi levéltárak okmányai alapján összeállítva és a család tagjai számára kéziratként kiadva. U. ott, 1898. (Névtelenül.) ; A szepesség lakosságának sociologiai viszonyai a XVIII. és XIX. században. U. ott, 1901. ; A Megyei Monografiák (Bpest, 1891. V. k. Szepesmegye) szerkesztésében is résztvett.