Stefánia út

„Stefánia –út (Stephaniestrasse.) Az Ujvárosnak s egyáltalán Pozsonynak ezen főközlekedési, a városi villamos vasút által is élénkített útja a Grassalkovich-teret köti össze a Sánc- és Mély-utakkal, illetve a Lamacsi-úttal. Belé szaladnak az Izabella főhercegnő-út, Gásparich Kilit-, a Günther Vilmos-, Katona József-, az Aulich- és a Gyurikovics-utcák. A Stefánia-úton át juthatni a Magy. államvasúti indóházhoz és a lamacsi országúton át a Kalvariára és Zergehegyre. A Stefánia –út régi neve Marczal-utca, melyet a már a XV. századi végrendeletekben említett s ma is használatos Mätzen, Märceln nevű szőlődűlők után kapta volt. Ujabban Stefánia volt trónörökösné (ma Lónay grófnő) tiszteletére kapta mai nevét azon alkalomból, hogy nevezett főhercegasszony Pozsonyban járt Frigyes főherceg családjának látogatására. ; Pozsony egyik utcája sem alakult át annyira s lett oly széppé, mint a Stefánia út. Az Orsolyák régi majorja, a későbbi Falb-telep (5758 négyzetöl vagyis 4 (1200 négyzetöles) hold és 985 négyzetöl) gyönyörű házakkal épült ki. A nyolcvanas évek óta hivalkodó paloták és nagy bérházak emelkedtek ki, milyenek a gr. Erdődy- és Swetlik- (ma Palugyay-) féle épületek. Az Erdődy-palota lépcsőháza főúri fényűzésre vall. A Stefánia-út mentén egyéb előkelő házak is keletkeztek gyors egymásutánságban. Ilyenül említjük az egykori gr. Karácsonyi-féle, most Frigyes főherceg tulajdonát tevő nagy kétemeletes bérházat, melyben az Izabella főhercegnő védnöksége alatt álló Izabella háziipari-egyesület van elhelyezve. Ez egyesület célja a háziipar és nevezetesen az aranynyal, ezüsttel, selyemmel és fagyapottal való hímzés iparágának fejlesztése, hogy ilykép a felsőmagyarországi parasztasszonyok a velök született tehetségét műképességgé fejleszszék s azt hasznosan értékesítsék. A főhercegnő buzgó és gyámolító érdeklődése az egyesületnek nagy hasznára vált, mert készítményének híre messze terjed már a külföldön is. ; A Stefánia-úti házak közül említendők a Palugyay-, Reischl-, Horárik-, Pisztory-, Schlemmer-, Tauscher-féle házak is. A Pisztory-palota ízlés és fényűzés tekintetében kiváló úri palota. Kapuzatának és lépcsőházának vasművei a Marton- cég műremekei A Horárik-ház vaskapuja Horárik műlakatos gyönyörű műremeke. A Stefánia-úton van továbbá a ma már magán-lakássá átalakított régi Polgári lövölde. E lövölde 1779-ben keletkezett, amikor a Mihálykapu árkában levő lövöldét megszüntették. Területe a kerttel együtt 1245 négyszögölnyi vagyis 1 (1200 négyszögöles) holdnyi és 450 négyszögölnyi. 1846-ban Palugyay Jakab vette át a lövöldét s itt kedvelt urasági bálok és ebédek rendeztettek. 1848-ban e lövöldében gyakorolták be magukat a szabadságharcba induló ifjak a lövésben, és e lövölde gyakorló terén végezték ki 1849-ben márc. 27-ikén Baldini János olasz származású mérnököt s a magyar Frangepán-zászlóalj főhadnagyát. A hetvenes évek végén a ház magán kézbe, az Indrák-családéba ment át, s azóta a polgári lövőtársulat a ligeti lövöldében tartja lőgyakorlatait. A Stefánia-úton volt hajdan a szépségéről híres Viczay és Erdődy-féle kert, mely ma azonban már tejesen elhanyagolt állapotban van meg. Említendő a jó hírben álló Wendler-féle dió- és mákos süteményeket előállító cég, valamint a Deutsch-féle maláta-gyár és Mozsnyi Vince orgona-készítő műhelye. Városunkban az orgona-készítés műmesterségének nyomai már a középkorban találhatók fel. A Stefánia út és az Aulich Lajos-utca sarkán van a Medvé-ről címzett kis vendégfogadó, oldalán a keresztúti első állomással. Az út végén városi vámház áll, mely egyúttal sebkötési ládácskával ellátott első segélynyújtási állomás is.” ; Trianon után a Stefánia utat Milan Rastislav Štefánik után nevezték el, a szocializmus idején (a prágai tavasz időszakát leszámítva) Békevédők utcája (Obrancov mieru) volt, napjainkban ismét Štefánik nevét viseli. A villamospályát 1979-ben metróépítés ürügyén felszámolták. A metró azóta is az álomkategória világát erősíti.