Selmecbányai Kálvária

A Kálvária, mely 1744 és1751 között épült, egy barokk stílusú, egyházi épületegyüttes a Scharffenberg nevű hegy tetején. Ez a hegy egyike a viharos geológiai múltú, vulkanikus eredetű Selmeci-hegység csúcsainak. A Kálvária eredeti összeállításában látható tizenkilenc kápolna, két templom és a Szent Lépcsők, valamint a Hétfájdalmú Szűz Mária a kereszt alatt szoborcsoport alkotják. A Kálvária egyike Selmecbánya legmeghatározóbb tájképi elemeinek. A Kálvária építésének célja a Jézus szenvedéseivel kapcsolatos események bemutatása volt. Ehhez a képzőművészet széles eszköztárát használták fel – festményeket, szobrokat, domborműveket stb. – rendszerint belekomponálva az építészeti környezetbe, hogy ennek segítségével a hívők átélhessék a Keresztút egyes állomásainak (stációinak) történetét, és megérthessék mondanivalójukat. A Kálvária épületei, bár kívülről mértéktartónak hatnak, belül műalkotásokkal gazdagon díszítettek, szinte színházhoz hasonló mozgalmasságukkal élőképek illúzióját keltik. Ez megfelel a barokk stílus tipikus kifejezőeszközeinek. ; A Selmecbányai Kálvária építésének kezdeményezője Perger Ferenc jezsuita páter volt, akinek sikerült ötletéhez megnyernie a város lakóinak támogatását. Selmecbánya ez idő tájt élte egyik virágkorát. A tehetős városi polgárok, a császári bányaigazgatás tisztségviselői és a nemesek anyagilag támogatták az építkezést, míg az egyszerű bányászok főként munkájukkal járultak hozzá. A kápolnák homlokzataikban máig megőrizték egykori adományozóik címereit (köztük I. (Lotharingiai) Ferenc császárral, Mária Terézia férjével). A Kálvária gondozásának feladatát ekkortól a Kálvária Alap vette át. A Kálvária keresett búcsújáró hely volt egészen 1951-ig, amikor a kommunista rezsim a zarándoklatokat megtiltotta, a Kálvária Alap pedig megszűnt. A következő évtizedekben az épületegyüttes pusztulásnak indult, sőt a 20. század legvégén a vandálok és rablók célpontjává vált. A felújítása és revitalizációja 2007-ben indult meg, miután bekerült A világ száz legveszélyeztetettebb műemléke közé. ; Egyik néprajzkutatónk, Dr. Barna Gábor írja a Felvidék egyik legismertebb búcsújáró helyéről: "Búcsúja a festői szépségű Kálváriához kötődik, amelyet a múlt század közepén Magyarország legszebb Kálváriájának tartottak. A szeptember 14-15-i selmeci búcsúban - csakúgy, mint Kassa, Monok, Ungvár, Rozsnyó és más települések Kálváriáin - a szent kereszt kultusza szorosan öszzefonódik a Fájdalmas Anya tiszteletével." ; A selmecbányai Kálvária építményei 1744-1951 között készültek. A meredek hegyoldalon egymás fölé emelkedő három templom közt vannak a stációk. Az alsó templomot egykor a szlovákok használták, neve ezért tót templom. ; A középső kápolnában vannak a szent lépcsők, közepükön egy-egy ereklyével. Ezeket a magyar búcsúsok csak szent grádicsnak emlegetik, a harmincnégy lépcsőfokát sokan vezeklésül térden járják végig. A felső német templom előtt kősziklába vágott kápolna van, amely Krisztust a börtönben ábrázolja. A német templom két tornya tűnik már messziről az érkező búcsúsok szemébe. A templom mögött a Szentsír-kápolna van. A búcsúi ünnepi szertartások, prédikációk egykor három nyelven: magyarul, németül és szlovákul hangzottak el. Háromnyelvűek a stációk föliratai is. ; Az esti szentmise után az előénekesek, búcsúvezetők veszik át a szerepet egészen a reggeli szentmiséig. Haza csak a Kálvárián végzett ünnepi nagymise után indulnak. Selmecbányán az év legnagyobb és leglátogatottabb búcsúja a Szent Kereszt fölmagasztalásának ünnepe (szeptember 14.) utáni vasárnapon van, illetve már szombaton. ; A Kálvária történetének mérföldkövei: ; 1744. szeptember 14. A Felső templom alapkövének letétele. ; 17 51. szeptember 14. A teljes épületegyüttes elkészülte és ünnepélyes felszentelése. Megalakul a Kálvária Alap a város, az egyház és magánszemélyek részvételével. ; 1894. Néhány kápolna javítása és felújítása (a selmecbányai Groszmann Vilmos építész és Krause József fafaragó által). ; 1945. Egyes objektumok súlyosan megrongálódnak a II. világháború végén itt átvonuló front idején. ; 1948. Állami szervek korlátozzák a zarándoklatokat. ; 1951. A Kálvária államosítása, 200 évnyi fennállás után megszűnik a Kálvária Alap. ; 1978-1981. Felújítási munkák Karol Benovic, SVD esperes vezetésével. A kálvária templomait tipikus barokk barnás-vörös színben újították fel. ; 1989-től a határok megnyílása fellendítette a régiségkereskedelmet is. Ezután megtöbbszöröződtek a szoborrablások, megbontották a Kálvária épületeinek tetejét és az egész területen durva sebeket ejtett a vandalizmus. ; 1993. A Kálvária is részévé vált annak a területnek, mely a történelmi városközponttal együtt felkerült az UNESCO Kulturális és Természeti Világörökségi Listájára. ; 2007. június - A selmecbányai Kálvária felkerül A világ száz legveszélyeztetettebb műemlékének listájára. ; 2007. szeptember - A megmaradt barokk szobrok és domborművek átszállítása az Óvárban működő ; múzeumba, ahol megnyílik a Kálvária menedékben című kiállítás. Szakmai szeminárium a Kálvária megmentéséről. ; 2008. - A Kálvária Alap újbóli megalakítása. Együttműködési megállapodás megkötése a fő szponzorainkkal - a CIB Alapítvánnyal, a Szlovák Kulturális Minisztériummal és a World Monuments Funddal. Elindul a kápolnaadoptációs program.