Schoen Arnold
Más - egyéb
Kisgaram, 1887. november 17. – † Budapest, 1973. április 28. / művészettörténész ; ; 1921-től a budapesti Lantos Antikvárium főszakértője volt, majd 1938-tól a Fővárosi Levéltár főlevéltárnoka, a fővárosi emlékművek felügyelője. 1941–1948-ban a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának igazgatója. A barokk kor nemzetközileg is ismert kutatója, az egyházi építmények szakértője. Kezdetben a modern festészet kiválóságairól írt kisebb cikkeket, majd több könyve jelent meg elsősorban barokk templomokról, szobrokról. Később metszetekkel is foglalkozott. Mintegy másfél száz műve közül a legtöbb Pest-Budáról szól, így az Óbuda és környéke barokk kori építészetének története című kandidátusi disszertációja, de jelentős eredményeket ért el Székesfehérvár XVIII. sz.-i művészetének kutatásában is. Számos műve maradt fenn kéziratban. ; ; Főbb művei: ; Francesco Barbieri Sfrisat, 1914, ; A Budapest-krisztinavárosi templom, 1916, ; A budavári Szentháromság-szobor emlék, 1918, ; Világlexikon. A tudás egyeteme, 1925, ; A budai Szent Anna templom, 1930, ; A budapesti Központi Városháza, 1930, ; Óbuda múltjából, 1935. Közreműködött a Budapest műemlékei I–II. (szerk. Pogány Frigyes), ; 1955–1962 című mű megírásában.