Master file0000060605
Master file0000064657 Master file0000065411 Master file0000068265 Master file0000070004 Master file0000070713 Master file0000070871 Master file0000071725 Master file0000076605 Master file0000078155

Schoeller-hengermalom

Épület, építmény

A város fejlődésében nagy szerepet játszott az 1849-től meginduló agrárkonjunktúra. Lévának és környékének hagyományos mezőgazdasági területként jó esélyei voltak a fejlődésre. Ami a befektetési lehetőségeket illeti, főleg a gabona iránti kereslet növekedése tette vonzóvá. Az alkalmat Schoeller Sándor és fivére, Pál ragadta meg, akik Esterházy Páltól kezdetben bérelték, majd később meg is vásárolták az uradalmat, amelyet egészen 1945-ig birtokolt a család. Léva történetében a Schoeller fivérek nagy szerepet játszottak. Megérkezésük után új korszak kezdődött. Léva, a fejletlen iparral rendelkező mezővároska fejlődni, terjeszkedni kezdett. A család tagjai a köztudatban már nemcsak mint iparmágnások, sokkal inkább mint a város munkaadói, mecénásai és nagylelkű adakozói élnek. A Schoeller család Nyugat-Németországból származott. A XVIII. században gépiparral és kohászattal foglalkoztak. 1861-ben Leidenfrost Lászlóval együtt vették bérbe a lévai uradalmat Esterházy Páltól, az akkori londoni osztrák nagykövettől, s rögtön hozzáláttak az elhanyagolt gazdaság rendbehozásához. 1869-ben az egész uradalmat megvásárolták az Esterházyaktól 1 100 000 forintért! Az uradalom területe ekkor mintegy 10 000 hektár volt. ; Nagy változást hozott az uradalom életében az I. világháború utáni földreform, melynek következtében elveszítette területének 1/3-át. Ezt a veszteséget a Schoellerek a lévai malom átépítésébe és bővítésébe való befektetéssel próbálták kompenzálni. A malom épülete az Esterházyak korából származik, és még ma is áll. Az akkori vízimalom helyén 1882-ben épült az uradalmi hengermalom, mely 1898-ban leégett. 1900-ban a vízimalmot gőzmalommá alakították át. Újjáépítése után a legmodernebbnek számító technikai berendezéssel szerelték fel, volt saját laboratóriuma, próbakemencéje és négyemeletes silója. A város legnagyobb üzemének számított, és munkát biztosított kb. 80 embernek. Nemcsak a hazai piacot elégítette ki, ismertté vált a határon túl is. 1926-ban újították fel, s a víziturbina mellett a meghajtást nyersolaj és elektromos áram is biztosíthatta. A malom így működhetett a téli hónapokban is, nyáron is, amikor a víz szintje leapadt. A lévai liszt kiváló minőségének köszönhetően a malom a két világháború között is megőrizte hírnevét. ; A Schoeller-hengermalom impozáns épülete az utóbbi néhány évben teljesen új köntösbe bújt. Természetesen ez mit sem változtat azon a tényen, hogy a város egyik legöregebb technikai emlékéről van szó.

Felirat/szimbólum:

Lévai hengermalom

Leltári szám:

2944

Gyűjtemény:

Értéktár

Típus:

Épület, építmény

Értéktári besorolás:

Külhoni települési érték

Település:

Léva   (Malom utca 1. - Mlynská ulica 1.)