Református templom
Épület, építmény
Református templom a 18. század 2. felében épült. Egyik nagy értéke a barokk klassziciszta stílusban készült szószék. A Járási Műemlékfelügyelőség így ír mai templomunkról, ami a falu harmadik temploma: "1792-ben épült, később kicsit alakították. Egy hajós, lezárt, hozzáépített toronnyal és egyenes födémmel... A torony neobarokk fedelet kapott órával. A belső enteriőr teljesn sima, kétoldalon kórussal... A templom belterülete 234 m2, hossza 28m, szélessége 9m." ; ; A templom egyik legismertebb lelkésze Sajószentpéteri Márton, akit több mint 350 éve választottak ide lelkésznek. Borsod – megyében(Magyarországon) született. 1666–tól lekésze Hetény községnek. ; A királyi Magyarországon az 1670-es évekre kimondottan megerősödött a protestánsüldözés, amely összekapcsolódott a Habsburg uralkodó központosító törekvéseivel. Méreteit és hatását tekintve az úgynevezett gályarabper volt ennek a csúcspontja: 1674-ben Pozsonyban több száz protestáns lelkészt idéztek bíróság elé és kollektívan felségárulással vádolták meg őket. A lelkészek három megoldás közül választhattak: vagy lemondanak lelkészi hivatalukról, vagy külföldi száműzetésbe mennek, vagy áttérnek a római katolikus hitre. A vádlottak többsége elfogadta a feltételeket, de néhány tucat lelkész nem volt hajlandó erre. Az ellenállók sorsa gályarabság lett az Adriai-tengeren, amelyből holland és svájci segítséggel 1676-ban szabadultak meg. A zürichi egyetem professzora Johann Heinrich Fries (1639-1718) albumában találkozhatunk Szentpéteri Márton nevével is: 118r Martinus Sajo Szent Petrin. 1676. 24. Julii. Ebben az albumban azon prédikátorok neve szerepel, akik ide kerültek gályarabnak. Zürich vezető szerepet vállalt a gályarabok megsegítésében, ugyanis a svájci protestáns kantonok pénzgyűjtő akciójában irányító szerepet játszott, majd ezt követően a gályarab-lelkészek további sorsáról is gondoskodott: befogadta az összes üldözöttet és biztosította ellátásukat is. ; A régészeti ásatásokból kiderült, hogy az Alsó Kenderföldön egy középkori templom maradványait találták meg. Ennek teljes hossza 10,9 m szélessége pedig 6,26 m. Az épület közepén találtak egy fejjel lefelé borított üstöt, mely valószínűleg a kincsek elrejtésére szolgált. ; ;  ,