Récsey Viktor Alfonz, Ritschl

* Nagyszombat, 1858. július 11. – † Bakonybél, 1908. október 14. / bencés tanár, könyvtáros, régész ; ; Középiskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, Pannonhalmán és Győrött érettségizett. 1874-ben lépett a bencés rendbe, 1881-ben szentelték pappá. 1887-ben tett tanári vizsgát a budapesti egyetemen. 1887-ben Zalaapátiban betegeskedett, ekkor levéltárosként működött. 1888-ban ideiglenesen nyugdíjban Celldömölkön, majd Kassán élt, ahol a húszezer kötetes püspöki könyvtárat rendezte. A rend tagjaként Sopronban és Esztergomban volt tanár, 1894–1905-ben a pannonhalmi főapátság központi könyvtárának igazgatója és a levéltár őre. Nyugalomba vonulása után Bakonybélen élt. Munkásságának súlya a régészetre és a könyvtártudományra esik. Értékes régészeti anyagot gyűjtött a pannonhalmi múzeum számára, illetve a millenniumi kiállításra. Közreadta a pannonhalmi könyvtár ősnyomtatványainak és régi magyar könyveinek a jegyzékét. Sopronban és Esztergomban római kori régészeti emlékek után is kutatott. ; ; Főbb művei: ; Sopron ókori neve (Scarbantia) és a sopronmegyei római feliratok, 1887, ; Dr. Vámbéry Ármin élete és tudományos működése, 1887, ; A kassai püspökségi könyvtár codexeinek és incunabulumainak jegyzéke, 1891, ; Pannonia ókori mythológiai emlékeinek vázlata, 1893, ; Az esztergomi Szent Lőrinc templom maradványai, 1893, ; A kassai dóm síremlékei, 1896, ; Ősnyomtatványok és régi magyar könyvek a pannonhalmi könyvtárban, 1903–1904), ; Szent László király leányának, Iréne császárnénak síremléke és bazilikája Bizáncban, 1904, ; A Rákóczi-templom Konstantinápolyban, 1905, ; A pannonhalmi képtár, 1907.