Pozsonyi óvárosháza

A tér legrégebbi épülete az Óvárosháza: a szabad királyi város Pozsony városi tanácsa székelt benne. A torony sokáig Pozsony főtornyának számított: innen hirdették ki a királyválasztásokat s az országgyűléseket, a forgalomba kerülő új pénzeket, a győzelmi ünnepeket stb. ; Maga az épület három ház egybeépítésével kapta mai formáját: a tornyos rész Jakab bíró háza, mellette az egykori Unger-ház, a Városház utcába benyúló rész pedig a régi Apponyi-palota. Legrégibb része 1288-ból való, 1387-ben vette meg a -város és akkor építette hozzá a második csúcsíves részt és a tornyot, mely eredetileg kápolnául szolgált. A torony jelenlegi formájában a 17. század végi barokk átalakítás nyomait viseli. A kapu 1442 körül épült és változatlanul fennmaradt, s végül az Apponyiak rokokó palotáját 1867-ben csatolták hozzá. ; 1581-ben épített reneszánsz árkádos udvara impozáns látványt nyújt. 1548-ig az udvaron még ló által húzott szárazmalom is volt működésben, a leírások szerint. ; Az Óvárosháza földszintjén volt a városi sörmérés, a pénzverde és a fegyvertár. A városházán volt a harmincadhivatal is (Dreissighof), a sókamara (Salzkammer) és a nyilvános mérleghivatal, de a hóhérnak is itt volt lakása. ; Az ünnepek kihirdetésekor zenészek játszottak a toronyban, s itt lakott a város sajátos zenésze, a toronymester, akinek bizonyos alkalmakkor a fúvóshangszereket kellett megszólaltatnia. ; A város főembere tulajdonképpen a bíró (Stadtrichter, iudex civium), kit nagy ünnepélyességgel a ferencesek konventjében választottak meg és iktattak hivatalába. Azután következett csak a polgármester, a kamarás (Chamerer), a főorvos (Spitalmeister), a rendőrfőnök (Stadthauptmann), erdőmester (Waldmeister) stb. ; Ma az épületben Városi Múzeum és Pozsony Város Levéltára van elhelyezve. Az archívumában fennmaradt okmányok mennyiségével Európában állítólag csak a kölni levéltár versenyezhet.