Ponori Thewrewk József

* Déva, 1793. február 20. – † Pest, 1870. november 4. / író, régiséggyűjtő, nyelvész ; ; Három fia (Ponori Thewrewk Emil, Ponori Thewrewk Árpád és Török Aurél) Pozsonyban született. Középiskolai tanulmányait a szászvárosi ref. gimnáziumban végezte. Ezt követően tanítói diplomát szerzett és 1813–1817 között a szászvárosi gimnáziumban tanított. 1817-től királyi táblai jegyző Marosvásárhelyen. 1820-ban ügyvédi vizsgát tett, majd Pestre költözött, hogy ott ügyvédi praxist folytasson. Híres műgyűjtő volt, de gyakran betörtek a házába és értékes tárgyakat loptak el tőle. Emiatt jobbnak látta, ha Pozsonyba költözik és az 1820-as évek második felében itt telepedett le. 1828-ban egy festővel beutazta Magyarországot és felkereste Kazinczyt is, akinek hatására maga is csatlakozott a nyelvújítókhoz és gyűjteni kezdte a magyar irodalom, történelem és művészetek relikviáit. Az ő nyelvi alkotása a honvéd és az úrbér kifejezés. 1845- ben rövid ideig a Hírnök c. lapot szerkesztette, de a folyóirat megszűnt. Elveszítette feleségét, Ax Magdolnát is, és három kiskorú gyermekét egyedül nevelte. ; Családi tragédiáját tetézte egy tűzvész, amely elhamvasztotta összegyűjtött képeinek jelentős részét. 1852-ben ismét Pestre költözött és már csak az irodalomnak és a műgyűjtésnek élt. Politikai nézetei konzervatívak voltak, a haladó politikai és irodalmi törekvések képviselőit támadó epigrammagyűjteményeket és vitairatokat, a cenzúra intézményét védelmező, ill. a szabadságharcot gyalázó röpiratokat, továbbá nagyszámú, a Habsburg-ház, az arisztokrácia és a klérus egyes tagjait dicsőítő alkalmi költeményt adott ki. Felfedezte a Thewrewk-kódexnek elnevezett XVI. sz.-i nyelvemléket. Verseket és színpadi műveket is írt. ; ; Főbb művei: ; Sajtószabadság és cenzúra, 1833, ; Beretválkozó tükör az új magyarok számára, 1833, ; Adalék az 1848 – 49 évi magyar forradalomhoz, 1849, ; Magyar nyelvkincsek, 1858, Székely koszorú, 1863.