Piarista templom és kolostor, Podolin
Épület, építmény
A magyar piarista rendtartomány a Poprád völgyében fekvő Podolint tekintette bölcsőjének, bár 1642-ben, amikor ott az első piarista megjelent, a városka a Zsigmond idejében elzálogosított szepesi városokkal együtt Lengyelországhoz tartozott. Az alapító Lubomirski Szaniszló (ő alapította a szepesbélai plébániát is 1674-ben) lengyel herceg volt, és a piaristák között sem volt akkor magyar. A föld azonban magyar volt, és már az első podolini diákok között is akadt magyar. Ez az iskola volt mintegy a jeladás és az indítás a további magyar alapításokhoz. ; Az épületek 1647 és 1651 között a bécsi Pochsberger építész tervei szerint és felügyelete alatt épültek fel a barokk stílus jegyében. A két 44 méter magas tornyú templom és az azt körülölelő rendház szép térhatású. A templomhajóhoz mindkét oldalon 1-1 téglalap alakú udvar csatlakozik. A templom bejárata feletti festmény Szent Szaniszlót (Szczepanów, 1030/1035 – Krakkó, 1079. április 11.) lengyel püspök és vértanú, Lengyelország védőszentje), a templom védőszentjét ábrázolja. ; A főoltár érdekessége, hogy abban három oltárt egyesítettek: a középső oltárt mindkét oldalról egy-egy kisebb oltár veszi körül. A templom különlegessége még a bejárati homlokzat fölött található kovácsoltvas erkély is. ; A piarista gimnáziumban tanult négy évig Krúdy Gyula, akit a város atmoszférája A podolini kísértet című regény megírására ihletett. Krúdy emlékét őrzi a kolostorépület falán elhelyezett kétnyelvű tábla is.