Palotás (Prokopec) László

* Érsekújvár, 1905. január 26. – † Budapest, 1993. szeptember 13. / építészmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja ; ; Eredetileg Prokopec László volt, a Palotás vezetéknevet csak 1934-től használta. Igen korán elveszítette édesapját, a család nagy szegénységben élt, ezért ő már másodikos elemistaként természetbeni juttatás fejében hangosan felolvasta az újságok írásait a szomszédoknak. Gimnazista és egyetemista korában tanítványai voltak, felkészítő tanfolyamokat vezetett, hogy így támogassa anyagilag a családját. 1928-ban a budapesti Műszaki Egyetemen építészmérnöki, 1937-ben műszaki doktori oklevelet szerzett. 1929–1936 között tanársegéd volt a II. sz. Hídépítéstani Tanszéken, 1936-tól a Kereskedelmi és Közlekedésügyi minisztérium tisztviselőjeként, majd 1945–1948-ban főmérnökeként, miniszteri tanácsosaként tevékenykedett. 1948-ban megalapította az Állami Mélyépítés-tudományi és Tervezőintézetet, amelynek első igazgatója lett. 1950– 1954-ben a Földalatti Vasúti Beruházó Vállalat vezérigazgató-helyetteseként működött. Közben a budapesti műegyetemen és a szolnoki közlekedési műszaki egyetemen is professzorként oktatott a hídépítéstani, a mechanikai és a tartószerkezet tanszéken. 1963–1968-ban a BME30 építőanyagok tanszékének tanszékvezető professzora, valamint a beton és vasbetonépítési laboratórium vezetője volt. 1969-ben nyugdíjazták, de az MTA és a BME tudományos tanácsadójaként még évekig aktív volt. Az MTA 1990-ben levelező, 1991-ben rendes tagjává választotta. A betontechnológia polihisztorának nevezték, egyaránt foglalkozott a keretszerkezetekkel, a vasbetonstatikával és vasbeton szilárdságtannal. A pozsonyeperjesi hidat is ő tervezte. Több mint 115 tudományos dolgozatot publikált, kéttucatnyi könyv szerzője és társszerzője, szerkesztője. Főszerkesztője és egyik szerzője volt az ötkötetes Mérnöki Kézikönyvnek (1955–1965). Halála után építészeti díjat neveztek el róla. ; ; Főbb művei: ; A beton, 1934, ; Eljárás keretszerkezetek számítására, 1936, ; Keretszerkezetek I-III., 1943–1947, ; Két irányban teherbíró vasbetonlemez, 1944, ; Keretek elmélete és számítása, 1951, ; Minőségi beton, 1952, ; Tartórácsok számítása, 1953, ; A vasbeton szilárdságtana (Mihailich Győzővel), 1964, ; Vasbeton-építéstan. I-II., 1964–1967, ; Vasbeton-szerkezeti töréselmélet, 1966, ; Építőanyagok alapjai, 1967, ; A vasbeton elmélete, 1974, ; Mérnöki szerkezetek anyagtana. I-III., 1979–1980.