Oláh szeminárium
Épület, építmény
A plébánia-ház mellett van egy ódon külsejű, szűk, emeletes épület, mely ma deficientia, vagyis az esztergomi főegyházmegye elaggott papjainak nyugalmi helye. Erre a czélra szolgál már 1619-től fogva. Azelőtt szeminárium volt és pedig hazánkban a legrégibb, melyet a tridenti zsinat 1552-iki határozata értelmében, Oláh érsek (Oláh Miklós Nagyszeben, 1493. január 10. – Pozsony, 1568. január 15.) 1566-ban, a milanói Borromaei-féle szeminárium mintájára alapított. Eleinte csak 10 növendék számára volt berendezve s Marianum néven Szűz Mária pártfogásába ajánlva. Oláh haláláig jezsuiták vezették. Azután a káptalannal meghasonlottak s elhagyták Nagyszombatot s ettől fogva a káptalan vezette. Kellő alap híján nem prosperált s az 1588-iki tűz után csak alig éledt újra. A kapu fölötti fölírat szerint 1590-ben kijavíttatták s a föntemlített évig tovább működött. A fölirat így hangzik: ; Domus seminarii venerabilis capli Strig. restaurata per R. D. Marcum Cherődy de Fylenthincz p. s. G. de viridi campo id temporis seminarii praefectum. ; Forgách Ferenc (1560 – Szentkereszt, 1615. október 16.) prímás ismét a jezsuitákra bízta az intézet vezetését. Pázmány Péter (Nagyvárad, 1570. október 4. – Pozsony, 1637. március 19.) érseksége idejében leégett s a papnevelés e nagy reformátora új alapot s helyet biztosított neki. Ettől fogva lett aztán deficientia. E házban halt meg a híres Otrokocsi Fóris Ferencz (Rimaszécs vagy Otrokocs, 1648. október - Nagyszombat, 1718. október 1.) bölcseleti, teológiai és jogi doktor, akadémiai jogtanár, a barokk gályarab-irodalom képviselője. ; Az épület 1979-től egy könyvmúzeumnak ad otthont.