Nepomuki Szent János szobra Oszlányban

Nepomuki Szent János későbarokk útmenti szobra a 18. század végén készült. Állíttatta Laszlovszky József, Pest vármegye táblabírája, Buda szenátora (később polgármestere), aki e faluban született 1737. október 7-én Laszlovszki István és Mária gyermekeként. ; Laszlovszky József ifjúkora kevéssé ismert. Az oszlányi születés - a halotti anyakönyv szerint - bizonyos, az 1818-ban kelt végrendelet is megemlékezik az oszlányi rokonságról. Szüleinek csak a neve ismert a születési anyakönyv alapján. Valószínűleg még Oszlányban, igen fiatal korában feleségül vett egy Zsuzsanna nevű leányt, mivel az oszlányi anyakönyvben 1768. április 17-én Laszlovszky József és Zsuzsanna Adalbert nevű fiának keresztelését jegyezték be. ; Az 1760-as években azonban József már a budai jogi iskolák hallgatója volt. Vélhetően tanulmányai befejeztével települt át Budára, és az évtized végén már több fontos tisztséget töltött be. 1766-tól ügyész, 1780-tól törvényszéki tanácsnok-jegyző, 1792-től bíró, 1793-tól városi tanácsnok és Pest vármegye táblabírája. 1795 és 1800 között Buda polgármestere, majd mandátuma lejártával újra városi tanácsnok lett. Több alkalommal választották meg Buda országgyűlési követének. ; Az 1770. évi első félévi tanácsülési jegyzőkönyvek szerint 1770-ben kapta meg a budai polgárjogot. 1790 decemberében kelt, majd 1791. január 3-án kihirdetett királyi rendelettel kapott nemesi címet II. Lipóttól. ; 1770 után vehette feleségül Kramerlauf Veronikát (1751–1823), akitől első gyermeke 1773-ban született. Kilenc gyermekükből hat érte meg a felnőtt kort. József hosszú életű volt, halála idején már csak legidősebb fia, az ifjabb Laszlovszky József és Sághy Lajosné (Laszlovszky Magdolna) voltak életben. ; Laszlovszky József 1791-ben már Buda leggazdagabb polgárai közé számított. Ekkor vásárolta meg a hatalmas területű, zugligeti Laszlovszky-majort, amely a korabeli társasági élet kedvelt helyszínévé vált. Birtokokat vásárolt a Szentendrei-szigeten, Pócsmegyer és Szigetmonostor községekben. Kibérelte a fővárosi vámjogot, ezért a mai Szent János Kórház területén ma is álló vámházat Laszlovszky vámnak nevezték. A majorság fekvése miatt a korábbi Hunyady-hegy (ma Hunyad-orom) neve a 19. században Laszlovszky-hegy lett. 1799-ben a Budai Várban lévő városházán állíttatta fel Magyarország első kőnyomdáját, nem sokkal a litográfia feltalálása után. (Ez később a Vizivárosi nyomda tulajdonába került, és a kiadó itt készítette minden későbbi kiadványához a kőnyomatokat, „Adomásky-féle kő- és könyvnyomda” néven.) ; Elhunyt Budán 1818. november 20-án.