Nehéz Ferenc mellszobra
Szobor, emlékmű, emléktábla
Nehéz Ferenc mellszobrát 2008. november 22-én avatták fel a katolikus templom kertjében. ; Nehéz Ferenc (Dunamocs, 1912. október 16. – Los Angeles, 1979. január 29.) író, újságíró. Újságírói pályáját mint a Komáromi Lapok munkatársa, majd szerkesztője kezdte. Az 1940-es évek elején a Jókai Közművelődési és Múzeumi Egyesület főtitkáraként, majd a Szlovákiai Magyar Kultúregyesület központi titkáraként tevékenykedett. Egy időben ő kezelte a komáromi múzeumi gyűjteményeket is. ; A háború után Nyugatra menekült, 1951-ben az Egyesült Államokban telepedett le. 1966-tól az Árpád Akadémia tagja volt. ; A két világháború között a cikkeit a Prágai Magyar Hírlap, a Magyar Család és a Magyar Minerva közölte. Későbbi írásai emigráns lapokban, az Új Világ, Magyar Hírlap (Buenos Aires), Nemzetőr, Katolikus Magyarok Vasárnapja, Krónika, Magyar Élet és az Itt-Ott hasábjain jelentek meg. Regényei, elbeszéléskötetei jelentek meg. ; Főbb művei: ; - Kis lak áll a nagy Duna mentében. Novellák, Unió Ny., Komárom, 1942 ; - Sorsok a viharban, Központi Sajtóvállalat, Bp., 1943 (Új Élet regénytár 314.) ; - A mérkőzés elmarad, Központi Sajtóvállalat, Bp., 1943 (Új Élet regénytár 329.) ; - Csak a nóta a miénk. Regény, Magyar Népművelők Társasága, Bp., 1944 (Érdekes regények Röptében a világ körül) ; - Ne sírjál, Rozika! Regény (Youngstown, 1962) ; - Szeressétek egymást (Los Angeles, 1966) ; - Hazátlan rozmaring. Elbeszélések (Los Angeles, 1968, 1971) ; - Csabagyöngye. Elbeszélések (Cleveland, 1970) ; - Aranydió (Los Angeles, 1975) ; - Ezüstkönny. Életrajzi regény (Los Angeles, 1977) ; - Két harangszó ölelkezett... Elbeszélések, szerk. Szutor Ágnes, Kráter, Pomáz, 2008 ; - Ezüstkönny, Kráter, Pomáz, 2010