Nécsey István festőművész nyughelye

Nécsey István Bálint festőművész, született 1870. febr. 12. Verebélyen (Barsm.), a gymnasiumot Nyitrán, Pozsonyban és Léván járta, hol egyik tanára buzdította a rovarok gyűjtésére és a festészetre. 1887-ben letette az érettségi vizsgát és kijelentette szülei előtt, hogy festő akar lenni, s Münchenbe ment, hol Hollósy Simon festőiskolájában művelte magát, időközben (1888 őszén) beiratkozott az ottani festészeti akadémiába, de ott csak félévet töltött. 1889 nyarán Párisba ment és 1890 elején beiratkozott az Académie Julianba. 1891-ben visszatért Verebélyre, hol többnyire a természet után dolgozott, lepkéket, madarakat festett. 1892–1893-ban az önkéntesi évét Esztergomban szolgálta, itt is festett és gyűjtötte a lepkéket. Mint tartalékos hadnagy tért haza s ismét lepkéket festett, néhány lapot a m. t. akadémiához is beküldött azon ajánlattal, hogy lepkekönyvet ír és ahhoz ábrákat fest, de az akadémia csak buzdította a munka folytatására. Egyéb képeivel sem volt szerencsés, mert a budapesti műcsarnokba kiállításra beküldötteket visszautasították. Ekkor (a breznóbányai születésű) Herman Ottóhoz fordult pártfogásért, a ki bemutatta a lepke-képeit a természettudományi társulatnak, dicsérettel halmozván el tehetségét, a fiatal festő nevét így ismertté tette s őt Budapestre hívta, adott és szerzett is neki munkát. 1895-ben együtt beutazták a Hortobágyot, hol Nécsey ethnographiai rajzokat készített, melyeknek egy része az 1896. kiállításon közszemlére is ki volt téve és Herman Ottónak Ős foglalkozások cz. munkájában 1898-ban megjelent. A földmívelésügyi miniszter megbízta őt a Chernel Istvánnak Magyarország madarai cz. művéhez az illustratiók és színes táblák elkészítésével. A munka két vaskos kötetében meg is jelentek azok 1899-ben 40 színes táblán és szövegrajzokban. Ekkor komolyan foglalkozott a madarak tanulmányozásával és egyik-másik madárképe külföldön is feltünést keltett. Megkedvelte továbbá az ethnographiát és kutatásainak eredményét közzé is tette, e mellett illustrálta 1899-ben a gróf Zichy Jenő harmadik ázsiai utazásáról kiadott munka első kötetét, majd Biró Lajos új-guineai ethnographiai tárgyait rajzolta és Jankó János balatoni néprajzi tanulmányaihoz készítette a rajzokat. 1901 tavaszán követte Posta Béla meghívását Kolozsvárra, a ki őt a Zichy-féle utazási műnek általa irandó régészeti része illustrálására megnyerte. Nécsey tudományosan is foglalkozott a lepkészettel, terve volt, hogy megfesti és leírja az összes palaearcticus lepkéket, bele is fogott a munkába s ennek általános része, valamint a különös résznek töredéke megvan kéziratai közt. 1901. decz., állítólag egy hölgy kivánságára, a ki iránt nagyon érdeklődött, Münchenbe utazott, hol két hónapot töltve, «Nagy Babylon» czímű festményén dolgozott. 1902. márcz. 4. morphiumot ivott s az ebből eredt betegségében a kórházban márcz. 26. meghalt Münchenben. ; Földi maradványai a verebélyi családi kriptában nyugszanak. ; ; Czikkei a Rovartani Lapokban, az Ethnographiában (1900. A gyapjúguzsaly és orsója, Felsőmagyarországi merítőedény, Vászonsimító üveg, Az ingcsatt, 1901. Egy állatpör, A končjár). ; Munkája: Zárszó «A magyar halászat eredete» vitájához. Bpest, 1901. (Jankó Jánossal együtt).