Nagy Rátz József, városbíró

* 1808, Nagymegyer - † 1878. december 3. Nagymegyer / városbíró ; ; 1808-ban született Nagymegyeren. Egyenes ágú leszármazottja Nagy Lászlónak Komárom vára vicekapitányának, majd a tatai Vithán vára kapitányának, aki nagymegyeri várjobbágyként az 1600-as évek elején nemesi rangot és kúriát kapott Nagymegyeren. Az utód nélkül maradt Rácz kúriát szerezte meg. Innen ered a család kettős vezetékneve. Nagy Rátz László később elszegényedett, és a kúriát elzálogosította, amit később csak Nagy Rátz József apja, Nagy Rátz Mihály tudott visszaváltani. ; Nagy Rátz Mihály nagy gonddal nevelte fiát Józsefet, aki éles eszű, jó testi felépítésű fiatalember volt. Apja Pápán taníttatta, a német nyelv elsajátítására Ausztriába (Swechatba) küldte. Nagymegyeren már 1836-tól fokozatosan különböző tisztségeket töltött be. Kezdetben a nemesi tanács tagja, majd később a nemesség hadnagya volt. ; Az 1848/49-es forradalmi időszakban lesz a város jegyzője. Jelentős érdemei voltak abban, hogy 1848. május 6-án kialakult a városban a 183 tagú Nemzetőrség. Ennek rendkívül pontos nyilvántartási jegyzőkönyvét, ”nemzetőrök jegyzőkönyve” c. alatt 1848. október 5-én állította össze, ahol önmagát, mint a Komárom megyei 2. zászlóalj 2. század őrmesterének nevezi. Nemzetőr társaival együtt részt vett a swechati csatában. Ezt követően további szerepéről, életútjáról a forradalom és szabadságharc évei alatt nem rendelkezünk kellő információval. A szabadságharc bukása után, bár személye ellen (az 1848-as évben kifejtett aktivitása miatt) lehettek kifogások, a város jegyzője maradt a hatvanas évekig, amikor a városi elöljárók között mint közgyám szerepelt (1861-es évben). Az osztrák-magyar kiegyezés után lett Nagymegyer városának megválasztott vezetője, bírója. Ebben a tisztségben többször újraválasztották. ; Tizenhat évig irányította Nagymegyer közéletét. 1875. december 15-én, amikor véglegesen átadta utódjának a város irányítását, Pogrányi Mihály járási szolgabíró köszönte meg áldozatos közéleti munkáját. ; A hatvanas évektől Nagy Rátz József nemcsak Nagymegyer, hanem Komárom megye közéletébe is aktívan bekapcsolódott. Mint megyei bizottmányi tag, szerepet vállalt a vármegye gondjainak megoldásában. Ismert és elismert személy volt az akkori Komárom vármegye területén. ; Nagy Rátz József 1827-től gyűjteni kezdte várost érintő történelmi dokumentumokat. Összegyűjtötte Nagymegyert érintő királyi adomány és kiváltságleveleket, valamint a város történtére vonatkozó egyéb dokumentumokat. A gyűjteményt rendszerezte, majd három példányban lemásolta. Mikor ezt a nagy munkát befejezte, ezt írta az összegyűjtött dokumentumok alá, ami életútját, törekvéseit is kifejezi és a mai napig időszerű : ; „Az a közösség, amely engedi, hogy múltja, őseinek jó vagy téves cselekedetei homályba vesszenek, önmagát ítéli halálra, de ha a múltbeli emlékeit képes átmenteni a jövő nemzedékei számára, élni fog." ; Életében a fenti gondolatból kiindulva jelentős erőfeszítéseket tett, hogy a város lakossága megőrizze elődei hagyományait, ismerje nemes cselekedeteiket. 1866-ban az ő kezdeményezésére ünnepelte meg a város, városi kiváltság-levél adományozásának 400. évfordulóját. ; ; 1878. december 3-án, életének 70. évében halt meg. A nagymegyeri református temetőben van eltemetve. Sírjánál tartja a Csemadok Nagymegyeri Szervezete minden évben a március 15-i megemlékezést. ; ; Életéhez kapcsolódó települések: Nagymegyer, Pápa, Komárom