Nagy János
Más - egyéb
* 1926. október 16., Béke - † 1993. február 17., Lég / pedagógus ; ; 1926. október 16-án született Békén, egy nyolcgyerekes családban. ; Alapiskoláját szülőfalujában, középiskoláit Somorján és Budapesten végezte. Tanulmányait azonban nem tudta befejezni, a háború közbeszólt, 1944 telén leventeként Németországba vitték, ahol később angol fogságba került. 1946-ban tért haza. ; A II. világháború befejezése után Pozsonyban a Slovannál kezdett dolgozni munkásként (karbantartó). ; Életében a legnagyobb változás akkor történt, amikor 1949-ben megnyíltak a magyar iskolák. ; Megszerezte a pedagógiai képesítést: magyar-történelem szakon végzett. 1950. szeptember 1-jén Előpatonyban, egy egyosztályos kisiskolában kezdett tanítani. ; (Közben megnősült, felesége, Nagyné Kántor Erzsébet, szintén pedagógus. Két gyermekük született: László - később szintén pedagógus lesz - és Edit.) ; 1953-tól igazgatónak nevezték ki. ; 1958-ban megbízást kapott arra, hogy Nagylégen hozza létre az első nyolcosztályos alapiskolát. Mindaddig ugyanis 4-5 helyszínen folyt a faluban a tanítás. ; Az új, 10 tantermes iskola alapkövének letételére még ugyanebben az évben sor került. Nagy Jánosnak köszönhetően a falu polgárai, kicsik és nagyok már az első hívó szóra jöttek, és munkájukkal segítették az iskola építését. ; Az építkezésnél a szülők, diákok, pedagógusok összesen 16.000 órát dolgoztak le. ; Az építkezés legfőbb támogatói Mihalis István képviselő, Krocsány Ferenc népjóléti miniszter és Karácsony István, a szövetkezet elnöke voltak. Hosszú szervezkedés után végre felépült az akkori időben modernnek számító új iskola, ahonnét az 1960–1961-es tanévben kerültek ki az első végzős tanulók. Abban az esztendőben több mint 300 gyerek látogatta az iskolát. ; Nagy János 1965-ig az intézmény igazgatójaként tevékenykedett. ; Élete nagy részét a tanításnak, a pedagógiának szentelte. Emellett a Csemadok elnöke, képviselő is volt, sőt sokáig alpolgármesterként, majd titkárként irányította a falut. ; 1970-től 20 éven keresztül vezette Mészáros Gyulával együtt a község krónikáját. ; Bekapcsolódott a falu kulturális életébe is, irodalmi esteket, író-olvasó találkozókat szervezett. Rendezőként a gyermekszínjátszás meghatározó alakja volt, színjátszóként az iskola tantestületének társulatához tartozott. ; Élete mottója: Csak azt tettem, amire fölesküdtem... ; 1993. február 17-én, Légen hunyt el, akkor már nyugdíját élvezte. Temetésén több száz volt diákja vett részt, akik azóta is tisztelettel emlékeznek meg szeretett tanító bácsijukról.