Már minálunk a barátok facipőbe járnak
Ének
1. Már minálunk a barátok facipőbe járnak, ; Azok élik világukat, kik párjával hálnak, ; Lám, én szegény árva fejëm, csak egyedül hálok, ; Akármerre tapogatok, csak falat találok. ; ; 2. Messze mentem házasodni, bár në mentëm volna, ; Édes, kedves felesigëm, csak ott vesztél volna, ; Elvëttem én egy vén leánt, meg is estëm véle, ; Csiszeg-csoszog a papuccsal, jaj, dë félëk tőle. ; ; 3. Vajon esküdt, vajon bíró válasszon el tőle, ; Isten uccse, teremt uccse, meg nem élek véle, ; Ha az ördög olyan volna, taligára tënné, ; Mennél jobban sikojtana, annál jobban vinné.