Madari lakodalmas

A lakodalmi készülődés a fejekben már korábban elkezdődik. Ahol házasulandó korú fiatal volt, ott már eleve több disznót és baromfit neveltek jobban őrizték a bortermést. De a tevékenységek a lagzis héten csúcsosodtak: ; Szerdán a család jóasszonyai levestésztát készítettek. ; Pénteken sütötték a rétest, kalácsot és a kúcsost. Ez édes kelt tésztából készül, amely gömbölyűre van összefonva. Mások a tyúkpucolásban vettek részt az esti vendéglátáshoz. A férfiak eközben a disznóvágással foglalkoztak. ; Este az ajándékhozó vendégek fogadása csirkepaprikással, hurkával, édességgel – ilyenkor gazdagon megpakolt süteményes tálcákkal térnek haza a látogatók is. ; A szombat maga a lakodalom napja. ; A másnapi „Tyúkverő” a lagzis háznál. ; (A tyúkverőre a lakodalom másnapjának hajnalán került sor. A vendégek egy része hazatérés közben hatalmas lármával próbálta meg felébreszteni azokat a vendégeket, akik korábban feküdtek le aludni, és megpróbálták őket visszacsalogatni a lakodalomba.) ; ; A lakodalom napja csupa izgalom. ; A vőlegény a vőfélyeivel déltájban elment a cigányokért – zenészekért, és nótaszóval jöttek vissza a házhoz. ; A sok-sok előkészület után maga a ceremónia bokrétatűzéssel kezdődik, amelyet a menyasszony koszorúslányai végeztek mindkét lakodalmas háznál egy vers kíséretében: ; ; Engedelmet kérek, hogy be mertem lépni ily nagy bátorsággal ; Tisztelt násznagyuraméktól egy kis csendet kérek ; S bemutatom leányi hűségem ; El lettem bocsátva, mint Nóé galambja, ; Mely a bárkába zöld ággal tért vissza.... ; ; A bokréta egy rozmaring ágacska volt, melyet a vendégek pénzzel jutalmaztak. ; A pénz összeszedése előtt (Réka) ; ; Tisztelt násznagyuram most már fizessen, ; Hogy az itt lévő nép előtt jó példát tehessen. ; Adjon bankót, százast a kezembe... ;  Utána jöhetett az ebéd. ; ; A vőlegény vőfélyei az esküvő előtt elmentek a paphoz bejelenteni, hogy a násznép már készülődik. Bort és kúcsost vittek ajándékba. ; ; Elbocsájtott követ vagyok ezen tisztes háztól …….. ; Mely általam tiszteli és kéreti Tiszteletes urunkat, ; hogy méltóztassék kinyittatni a szent egyház ajtaját, ; és ott velünk együtt megjelenni. ; És ezt a párt a szeretetnek láncával egybekötni. ; ; A násznép elindult a menyasszonyos házhoz a menyasszonyt kikérni, ekkor adta át a vőlegény a menyasszonyi csokrot is. Menyasszony kikérő: ; ; Eljöttünk immár e nevezetes napra, ; Hogy megesküdjenek az Isten házában. ; Eljött már az óra, ; Melyben magzatjuknak oltárhoz kell lépni, ; Mint szép menyasszonynak. ; Kérjük ezért szépen a kedves szülőket, ; Engedjék az útra kedves gyermeküket. ; ; A lakodalmas menet az utcán a bámészkodóknak – gazsiknak bort és kúcsost osztogatott. A menetet a cigányok kísérték muzsikálva, a násznép lakodalmas nótákat dalolt. A szertartás után mindenki visszatért a maga lakodalmi vendégeihez. ; A vacsora este 7 óra tájban kezdődött, ahol minden fogás előtt a vőfély verset mondott a násznagyhoz célozva. (tyúkhúsleves, főtt hús, káposzta, leves): ; ; Érdemes vendégek, nem üresen jöttem, ; étellel terhelve vagyon mindkét kezem. ; De mielőtt a kanálhoz nyúlnának, ; az Úrnak buzgó szívvel hálát adjanak. ; De hogy én itt sokat ne papoljak, ; a forró táltól sebeket ne kapjak, ; Vegyék el hát tőlem ezt a forró tálat, ; melyet a 10 ujjam már nem állhat. ; A hátam mögött is 5-6 asszony vagyon, ; annak a kezét is süti igen nagyon. ; Ne tántorogjék hát előttem senki, ; Mert a nyakát könnyen leforrázom neki. ; Tessék násznagyuram - ; Jó étvágyat kívánok! ; ; Kakashoz: ; Behoztam a kakast egész taréjával, ; szép pirosra sütve mind a két combjával. ; Nem megy az többé szalmakazalra, ; sem a szomszédasszony pitvar ajtajába. ; Nem kukorít ez már többet senkinek, ; csak a násznagyuramnak és a többieknek. ; ; Káposztához: ; Paradicsom kertből éppen most érkeztem ; szép fejes káposztát bőven termesztettem. ; Nagy Magyarországnak nagy részét bejártam, ; De ilyen káposztafélére sehol sem találtam … ; Keresse meg benne ki fülét, ki farkát ; ; Ezután a borhoz tartozó vers következett és a bő kínálgatás. ; Este 11 óra tájban a vőlegény a vőfélyeivel, a nyoszolyóval és pár fiatallal elmentek a menyasszonyos házhoz kikérni a menyasszonyt. A kíséret csak akkor volt beengedve, ha a menyasszony kiment értük. A vőfély egy hosszú búcsúztató versben búcsúztatta a lányt a szüleitől, testvéreitől, lánybarátaitól, az egész rokonságtól. Búcsúztató: ; ; Tisztelt násznagy uram és vendégsereg!...  mielőtt elvinnénk e ház virágszálát, elmondom helyette az ő búcsúzását… ; Zeng búcsúzó szavam, hullanak könnyeim, Mert tőletek válok kedves jó szüleim… ; Először jó apám hozzád fordulok, búcsú beszédemet zokogva indítom. ; Bocsásd meg jó atyám, ha megbántottalak, vagy ha többször háborítottalak. ; Köszönöm jó apám gondviselésedet és azt a végső szeretetedet. ; Kedves édesanyám most hozzád fordulok, szerelmes jó dajkám, most tőled búcsúzok. Óh jaj,hogy kezdjem el, mikor beszélni sem bírok, hogy tőled megválok, annyira zokogok. ; Tudom, mint szerettél, ; mint gyenge virágot ápoltál, neveltél, ; jóra tanítottál, a rossztól intettél. ; Kedves anyám most már elbúcsúzok, ; de könnyező szemekkel is hű lányod maradok. ; ; A vőlegényes háznál a vőfély újabb vers kíséretében vezette és mutatta be a menyasszonyt. Ezután a menyasszony elfogadta apósát – ipát, anyósát – napát és a rokonokat: ; ; „Engedje az Isten, hogy jó menyük (rokonuk, keresztlányuk) lehessek. Tiszteljük, becsüljük egymást.” ; ; Éjfél előtt a vőlegény vőfélye pár fiatallal elment a lányos házhoz a menyasszony szüleit kálátóba (a lakodalom utáni vendégség  - a maradékok elfogyasztására) hívni. A meghívottak ugyancsak énekszóval mentek a menyasszony után és a menyecskeruhát vitték magukkal. ; A menyecsketánc előtt az „Árgyélusjárást” a vőlegény a koszorúslányával, a menyasszony a saját vőfélyével járta. A férfiak gyertyát tartottak az ujjaik között. A versszakok között „Az árgyélus kismadár nem száll minden ágra” kezdetű dalt énekelték. Árgyélus: ; ; Íme, itt áll előttem az ékes menyasszony, ; fején a koronával, ; áldja meg az Isten szerető párjával. ; Adja az Isten, hogy a főkötő öröm rózsát teremjen ; A boldogság sok számos évig eltartson…. ; Miért vannak gyertyák a kezemben? ; Miért tartom e szűzet kezemen? ; Hogy menjek vele egy ösvényen ; Amelyen egy ifjú legény ment el nemrégen. ; Hosszas beszédemnek alamizsna vége, ; Menjék a padlóra férj és felesége. ; Ahová a szíve, oda a hűsége, ; Már az éjszakával ér versemnek vége. ; ; Ekkor a menyasszony átöltözött a menyecskeruhába, a haját befonták, kontyba tűzték, kendővel kötötték be a fejét: „felbujázták” az újasszonyt. A táncot a vőfély kezdte, utána a menyasszony ment oda mindenkihez és a tánc után egy letakart tálba tették a megtiszteltek az arra szánt pénzösszeget. ; Menyecske tánc: ; ; Íme, itt áll előttem az ékes menyasszony, ; hogy menyecske fejjel először mulasson, ; csak arra vigyázzanak, hogy le ne tiporják a cipője sarkát, ; gondoljanak arra, hogy drágáért varrták. ; Azután tömje meg mindenki bankóval a markát. ; Az asztal közepén van egy üres tányér, ; én kezdem a táncot, a többi meg ráér. ; Te meg cigány húzd rá az új házaspárért. ; ; A menyecsketánc befejezése után pálinkát gyújtottak, amiből mindenkit megkínáltak. A vőfély utolsó verse az utolsó tálaláskor hangzott el (hurka, kolbász), ezután a kötetlen mulatozás volt már csak hátra: ; ; Hurkát, kolbászt hoztam, mégpedig jófélét, ; Ezért köszörülje meg mindenki a kése élét… ; Jó étvágyat kívánok! ; ; Másnap a lakodalmas háznál a közeli rokonok összesereglettek a „tyúkverőre”, ahol ettek, ittak, összerakodtak és előkészítették a menyasszony staférungját. ; ; Ruházat ; A múlt század elején még fekete volt a menyasszonyi ruha, melyhez koszorú tartozott. A későbbiekben térdig érő fehér ruha volt koszorúval és már fátyollal. A későbbi években mindig az aktuális divatot követte a menyasszonyi ruha is. A vőlegényé szintén a korok ízlése szerint alakult. ; A vőfélyek legjellegzetesebb viselete a majd földig érő szalag volt, a zsebkendővel és szalaggal díszített vőfélybot, amelyet a figyelemfelkeltés céljából a versmondások előtt többször földhöz koppintott a fiatalember. ; A koszorúslányok régen tényleg koszorút hordtak, manapság estélyit viselnek. ; ; Hagyományos ételek ; A régi időkben csirkepaprikás volt az ebéd házilag készített tarhonyával. A lakodalmas vacsorát a tyúkhúsleves kezdte, főtt hús követte – egészben feltálalt díszes kakas a násznagy elé -, valamint káposztaétel zárta a sort. A menyecsketánc utáni utolsó tálalás hurka és kolbász volt. Édességként diós és mákos kalács, rétesek és az elmaradhatatlan kúcsos volt. Bortermő vidékként a bor volt a fő itóka.