Lőcsei régi városháza
Épület, építmény
A pontos mérnöki munkával megtervezett telepesváros fő terének centrumában felépült városháza magja eredetileg gótikus stílusban készült a 15. században. Ezt az épületet a városban katasztrofális pusztítást okozó, 1550-es tűzvész erősen megrongálta, csak a déli bejárat környéke maradt meg valamelyest épen. Ekkor semmisült meg a város értékes, középkori levéltára is. Ugyancsak pusztító tűzesetek voltak itt az 1561-es és 1599-es években is. Ezután építették meg a ház mai képét meghatározó kőpilléreket és árkádokat a déli és nyugati oldalon, ezt 1615-ben fejezték be. Ebből az időből valók a déli homlokzaton látható, a polgári erényeket szimbolizáló, falra festett nőalakok is, mégpedig a mértékletesség, óvatosság, bátorság, türelem, igazságosság jelképei. ; Az épület nyugati oldalán látható feliratos kövön, a város címere alatt ez olvasható: D. MICHA: CLEM (Clementis) IUDICE: ET: D. PANCRA: MAILAND: AEDILE: EXISTEN: ANNO: 1615. ; Az említett tűzesetek megsemmisítették a Szent Jakab-templom tornyát és veszélyeztették a harangokat is. A harangok számára új, a templomtól különálló, eredetileg reneszánsz pártázattal befejeződő harangtornyot építettek. A városháza északi oldalával egy boltív fölött levő szoba által összekötve áll a harangtorony. Ennek építését 1656. szept. 19-én kezdték. 1661. nov. 1—4-én leszedték a harangokat a templom tornyáról és ide helyezték át. Az olasz renaissance stylben készült torony hazánk legszebb e nemű épületeinek egyike. Részletes építészeti leírását adja Henszelmann »Lőcsének régiségei« 159. —161. old. ahol tekintettel az épület szép arányosságára, azt felső Magyarország legjelesebb e nemű épületének nyilvánítja. Az első toronyóráról Lőcsén 1516-ban van szó mikor azt Miklós mester 40 frtért készítette. Ezen óra, melynek kezelője 1516-ban évi 6 frt díjat kapott, a templom régi tornyán volt. Innen helyezték át a harangtoronyba és állítólag ez volt az első toronyóra hazánkban. A torony eredeti építészeti jellegét máig megtartotta. Nagyobb javításáról 1822—24-ből van tudomásunk, amikor javíttatása 544 frtba került. Fedele mai formáját a városháza legújabb restauratiója (1894) alkalmával kapta. ; 1893-1895 között a városházát jelentősen átépítették, kialakítva annak mai, romantikus, de az eredetihez immár kevéssé hasonlító képét. A sarokoszlopokat pillérekkel erősítették meg. Ekkor építették az emeleti szintet és a fedélszék oromzatát Schulek Frigyes budapesti építész, műegyetemi tanár tervei alapján, neoreneszánsz stílusban. Mai bejárata a keleti oldalon van, az 1894-ben épített új lépcsőn. ; A Felvidék egyik legismertebb műemlékének számító, emblematikus épület számos film számára szolgáltatott remek díszletként. Így pl. itt forgatták Mikszáth Kálmán: Fekete város című, Lőcsén játszódó történelmi regényéből készült filmet. ; Az alagsori termekben gyönyörű szobrokat találtak befalazva, melyek abban az időben kerülhettek ide, amikor a fő téri Szent Jakab-templomot az evangélikusok használták. Itt volt többek közt az Úr születése oltár, Lőcsei Pál mester alkotása, mely ma ismét a Szent Jakab templomban látható. Erről az oltárról való az a híres Szűz Mária-ábrázolás, amely más lőcsei részletekkel együtt az utolsó 100-koronás bankjegyen volt látható. ; Az épületben, amely egészen 1955-ig töltötte be a városháza funkcióját, ma a Szepesi Múzeum működik, amely látványos kiállításon mutatja be a város ill. a városháza történetét.